Az észak-európai [[germán nyelvek|germán nyelvű]] népek [[középkor]]i irodalma. Az óészaki irodalom időszaka a [[vikingek]] korátkorával kezdődött és a [[kereszténység|keresztény]] középkor kezdeti időszakát foglalja magába Skandináviában, kb. a [[913. század|9]]-[[13.ban század]]volt a közöttfénykora. A műveket [[óészaki nyelv]]en írták, amely a mai [[svéd nyelv|svéd]], [[dán nyelv|dán]], [[norvég nyelv|norvég]] és [[izlandi nyelv|izlandi]] nyelvek közös elődje.
Az óészaki irodalom legnagyobb alkotásai különös módon [[Észak-Európa]] legtávolabbi, legelzártabb területén, [[Izland]] szigetén születtek. Az izlandi [[szaga|szagák]] a 10-13. századiközépkori európai [[irodalom|szépirodalom]] legkimagaslóbbkimagasló teljesítményei, amelyek ellentétben a kor általános európai irodalmi [[műfaj]]aival (pl. [[szentek]] [[legenda|legendái]] és [[lovagi költészet]]) a mai olvasó számára is szinte modern [[esztétika]]i élményt nyújtanak, különös, gyakran [[pszichológia]]i mélységű, [[naturalizmus|naturalista]] stílusukkal.
Az óészaki irodalom kora a 1314. századbanszázad elején, a mai svéd, dán és norvég nyelvek kialakulásával fejeződött be. Az izlandi nyelv ugyanakkor igen hasonló maradt a középkori óészaki nyelvhez, így az izlandiak ma is eredetiben olvashatják a középkori műveket.
9. sor:
===Hősi énekek===
A [[germán mitológia|germán mitológiát]] és hősmondákat, valamint a viking uralkodók tetteit tartalmazó elbeszélő költemények.
A költeményeket énekelve adták elő., Aa viking korban históriamondókdalnokok adták tovább apáról-fiúra, és csak a [[12. század|12]]-13. században századbanszázadtól jegyezték le őket.
