„Kulturális tőke” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Cbianka (vitalap | szerkesztései)
Cbianka (vitalap | szerkesztései)
5. sor:
 
 
== '''A KULTURÁLIS TŐKE''' ==
 
 
''Bourdieu'' szerint a kulturális tőke: nagyon összetett. Olyan készségekből, un. kulturális kompetenciákból áll, amely a hétköznapi érintkezéstől a társasági érvényesülésen át - egészen valamely szakma professzionális gyakorlásáig -alapvető ismeretelemeket tartalmaz.
- '''az elsajátított ismeretek, információk, értékek, normák,
- '''a meglévő tudáskészletek,'''
- '''a kialakított és meglévő szimbólumok és ezek értése'''
- '''a kommunikációs készségek valamint '''
- '''a magatartásformák összessége.'''
 
'''Norma'''
 
Viselkedési szabályok, amilyeket követnünk kell. Ha a normákat megszegjük, büntethető. Fajtái: jogi, erkölcsi, valláserkölcsi, szokások, illemszabályok, divatszabályok.
 
 
- Egy adott társadalomban is ellentmondásban lehetnek a normák pl.: egy büntetőjog büntet olyan cselekményeket, amit a társadalom tagjai nem tartanak büntetendőnek. Vagy egy etnikai és egy vallási csoportok normái nem elfogadottak egy társadalmon belül
 
- A normák történeti fejlődés során változnak: Homoszexualitás büntetőjogi és erkölcsi megítélésének változása az európai társadalomban.
 
- különböző társadalmakban nagyon eltérő büntetőjogi normákat fogadnak el egyes cselekmények megítélésénél. pl.: halálbüntetés-Amerikában
 
- A norma nem feltétlenül előnyös a társadalom fenntartása és fejlődése szempontjából. pl.: a tehenek levágásának tilalma gátolja a tehenek tisztán gazdasági hasznosítását, feldolgozását.
 
- A normák változnak, amelynek hatására a társadalom fejlődik.
 
'''Értékek'''
 
Olyan kulturális alapelvek, amelyek kifejezik, hogy az adott társadalomban mit tartanak kívánatosnak és fontosnak.
Az értékek és azok sorrendje társadalmanként és korszakonként eltérőek. Európában, a feudalizmus időszakában az ügyességet, bátorságot és az erőt igen magasan értékelték; viszont az iparosodás után a harciasság háttérbe szorult és az üzleti ügyesség vált az egyik legjobban érdekelt tulajdonsággá.