„Komparatív előnyök modellje” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a robot Adding: fr |
ND (vitalap | szerkesztései) a hivatkozás pontosítása |
||
22. sor:
Látszik, hogy Ilóknak és Mihóknak a relatív előnyök alapján célszerűbb megosztania a termelést egymás között, ekkor ugyanannyi ruha, de néggyel több alma jön létre, mint a másik esetben. ''A komparatív előnyök nem az abszolút, hanem a relatív előnyökből származnak.'' Ilók a ruha, Mihók az alma „gyártásában” rendelkezik komparatív előnnyel.
Előfordulhat még, hogy Ilók és Mihók [[Ár (gazdaság)|ár]]akat vezet be az almára és a ruhára, és ennek alapján cserélgetik őket egymás között. A komparatív előnyök persze ekkor is változatlanok maradnak; az alma és a ruha ára pedig külön-külön [[piaci egyensúly|egyensúlyba]] fog kerülni. Sőt, még azt is elmondhatjuk, hogy a ruha és az alma ''árának aránya'' meg fog egyezni a relatív hatékonyságaik arányával: 3 lesz a 2-höz.
Ilók és Mihók helyébe éppenséggel országokat is képzelhetnénk. Ráadásul a [[modell]] kiterjeszthető kettőnél több termékre is: ekkor is mindig lesz egy vagy több olyan termék, amit az egyik, és egy vagy több olyan, amit a másik országnak érdemes előállítania. Viszont abban az országban, amelyiknek a másikhoz képest több termékből van abszolút hátránya, alacsonyabbak lesznek a bérek. Így azonban még mindig jobban járnak az ország lakói, mint abban az esetben, ha nem a komparatív előnyök elve alapján kereskednének, hanem minden jószágot maguk próbálnának megtermelni.
| |||