„Piaci egyensúly” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a robot Adding: sk |
ND (vitalap | szerkesztései) a hivatkozás pontosítása |
||
5. sor:
Grafikusan a piaci egyensúly a keresleti és a kínálati függvény metszéspontjaként szemléltethető. A metszéspont vízszintes tengelyen vett koordinátája az ''egyensúlyi mennyiségnek'', függőleges tengelyen vett koordinátája pedig az ''egyensúlyi árnak'' felel meg.
A [[mikroökonómia]] egyik legfontosabb megállapítása, hogy a piaccal rendelkező [[javak]] [[Ár (gazdaság)|ár]]ai és keresett, illetve kínált mennyiségei különböző ''piaci mechanizmusok'' révén az egyensúlyi ár, illetve mennyiség felé tartanak. Ha ugyanis egy jószág kínálata magasabb a keresleténél - ez a ''túlkínálat'' esete -, annak hatására a jószág eladói kénytelenek csökkenteni az árat, aminek következtében a keresett mennyiség emelkedni fog. Ha pedig a kereslet magasabb a kínálatnál - amit ''túlkeresletnek'' hívunk -, az eladók növelhetik az árat, a kereslet pedig csökken. Fontos megállapítás az is, hogy ha egy piacon kialakult az egyensúly, attól a piacot csak külső tényezők (vevői igények, adók, költségek, stb.) változásai „téríthetik el”.
Persze mindezek a folyamatok csak akkor zajlanak le, ha a piac jellemzői ezt lehetővé teszik. Például a piacon forgalmazott jószág egységeinek ''homogéneknek'' (minőségileg nem megkülönböztethetőknek) kell lenniük. Ha ez a feltétel nem teljesül, már egyáltalán nem biztos, hogy a piacon egyetlen, egyensúlyi ár alakul ki.
| |||