„Dráva-sík” változatai közötti eltérés

2 032 bájt hozzáadva ,  12 évvel ezelőtt
gyom, iszap
(→‎Növényzete: Láprétek)
(gyom, iszap)
* [[bodros békaszőlő]] ''(Potamogeton crispus)''.
 
=== Mocsarak, partszegélyek ===
 
A tavakban, [[lápszem]]ekben, [[holtág]]akban és [[morotva|morotvák]]ban élő mocsári növények ugyan a víz alatti iszapban gyökereznek, de asszimiláló felületük a víz színe fölé emelkedik.
 
==== Nádasok ====
 
* Jellemző, '''nádas''' típusú növénytársulásaik:
* [[gyökerező erdei káka]] ''(Scirpus radicans)''
* [[kálmos]] ''(Acorus calamus)''.
 
==== Sásosok ====
 
A part felé közeledve, a sekélyebb vizű termőhelyeken a nádasokat [[magas sásos]]ok váltják fel. A leggyakoribb sásos növénytársulások:
* [[vízilófark]] ''(Hipuris vulgaris)''.
 
==== Mocsárrétek ====
 
Az [[ártéri puhafaliget]]ek kiirtása és a termőhely rendszeres kaszálása, valamint a legeltetés ezek helyén [[mocsárrét]]eket alakított ki:
* [[réti harmatkása]] ''(Glyceria fluitans)''.
 
=== Láprétek ===
 
A [[láprét]]ek olyan, lefolyástalan élőhelyek, amelyeken a talajvíz időszakonként (tavasszal és ősszel vagy az áradások idején) elönti a felszínt. Az ilyen termőhelyek, oxigénszegények, pangó vízzel és [[tőzeg]]es talajjal. Két alaptípusuk:
 
Mindkettőre jellemző a tőzegesedés, de míg az előző nem szárad ki (vagy csak ritkán), utóbbival ez rendszeresen megtörténik. A kiszáradó lápréten ritkábbak a nedvességet kedvelő, gyakoribbak a réti elemek. Mohaszintje gazdag; rajta a [[sás]]ok mellett a [[pázsitfűfélék]] is jelentős szerephez jutnak.
 
==== Átmeneti lápok ====
 
Az átmeneti vagy mocsári lápokban a mocsári növényzet alatt egy idő után tőzeg halmozódik fel: ilyenkor a [[mocsár]] [[láp]]pá alakul. Így alakulnak ki az elláposodott zsombékosok is; ezek két fő növéyntársulása:
* [[töviskés sás]] ''(Carex stellulata)'',
* [[hengeres sás]] ''(Carex diandra)''.
 
==== Kiszáradó láprétek ====
 
A másik alaptípus a kiszáradó lápréteké (Junco-Molinietum): ezek a lápok részleges lecsapolásával és termőhelyük rendszeres kaszálásával jöttek létre. Jellemző növényeik:
* [[Piskó]]
határában találunk.
 
=== Gyomnövényzet ===
 
A sok [[gyomnövénytársulás]]t nem soroljuk fel. Értékes növényritkaságok a gyomnövényzetből:
* [[szapora zsombor]] ''(Sisymbrion officinalis)'',
* [[magasszárú kocsord]] ''(Peucedanum verticillare)'',
* [[bársonyos görvélyfű]] ''(Scrophularia scopolü)'',
* [[fürtös gyűrűvirág]] ''(Carpesium abrotanoides)''.
 
A [[Dráva]] kavics- és homokzátonyain megjelenő [[pionír növénytársulás|pionír]] [[ruderális növénytársulás|ruderális]] (''Bidention tripartitae'' és ''Chenopodion fluviatile'') és [[félruderális növénytársulás|félruderális]] ''(Agropyro-Rumicion crispi)'' növénytársulások a [[szukcesszió]] jelei, mint ahogy a kiirtott [[ártéri puhafa liget]]ek és a földmunkák helyén megjelenő [[magas aranyvesszős ártéri gyomnövényzet]] ''(Rudbeckio-Solidaginetum)'' is. A '''ruderális''' növénytársulások ritkaságai:
* [[vitéz kosbor]] ''(Orchis militaris)'',
* [[magasszárú kocsord]] ''(Peucedanum verticillare)''.
 
Szukcessziót jelző gyomnövénytásulásokat találhatunk a Dráva árterén, valamint az alábbi helyeken:
* [[Őrtilos]],
* [[Révmelléki-sziget]],
* [[Zákányi-sziget]].
 
=== Iszapnövényzet ===
 
A Dráva mellékágaiban a víz lassan folyik, ezért hordaléka többnyire iszap, amin különböző iszaptársulások:
* ''Eleochari aciculari-Schoenoplectetum supini'',
* ''Dichostyli-Gnaphalietum uliginosi'',
* ''Cypero Juncetum'' alakulnak ki.
 
Az ilyen iszapos partok jellemző növényei:
* [[iszapkányafű]] ''(Rorippa amphibia)'',
* [[iszaprojt]] ''(Limosella aquatica)'',
* [[iszapgyopár]] ''(Gnaphalium uliginosum)'',
* [[apró csetkáka]] ''(Eleocharis acicularis)'',
* [[sárga palka]] ''(Pycreus flavescens)'' stb.
 
Védett növények:
* [[iszapfű]] ''(Lindernia procumbens)'',
* [[kisvirágú boglárka]] ''(Ranunculus parviflorus)'',
* [[csipkeharaszt]] ''(Selaginella helvetica)''.