„Dráva-sík” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
fűzláp |
liget |
||
360. sor:
* [[csipkeharaszt]] ''(Selaginella helvetica)''.
===
Az élőhely vízellátottságától függően a fűzlápok két fajtáját különböztetjük meg; mellettük helyenként még égerlápokat is találhatunk.
==== Pangóvizes fűzlápok ====
406. sor:
határában.
==== Égerláp ====
A '''Dráva-sík''' talán legértékesebb és leginkább veszélyeztetett [[növénytársulás]]a a fűzlápok feltöltődésével kialakuló [[tőzegmohalápokkal tarkított égerláp]] ''(Carici elongatae Alnetum)''.
Talajában [[tőzeg]] halmozódik fel. Lombkoronaszintjében a [[mézgás éger]] ''(Alnus glutinosa)'' uralkodik; a [[magyar kőris]] ''(Fraxinus angustifolia ssp. pannonica)'' csak szálanként fordul elő. Cserjeszintje a gyakori vízborítás miatt fejletlen – szórványosan megjelenik benne a [[kutyabenge]] ''(Frangula alnus)'' és a [[rekettyefűz]] ''(Salix cinerea)''. Említendő még a [[fekete ribiszke]] ''(Ribes nigrum)''.
* A lábasfák [[palánkgyökér|palánkgyökerein]] él a három védett tőzegmohafaj:
** Sphagnum lescurü,
** Sphagnum palustre,
** Sphagnum subsecundum).
* Mohák:
** [[ezüstös vánkosmoha]] ''(Leucobryum glaucum)'',
** [[seprőmoha]] ''(Dicranum scoparium)'',
** [[fatermetű moha]] ''(Climacium dendroides)'',
** [[lápmoha]] ''(Aulacomnium pcclustre)''.
* Harasztok:
** [[szálkás pajzsika]] ''(Dryopteris carthusiana)'',
** [[széles pajzsika]] ''(Dryopteris dilatata)'',
** [[hegyi pajzsika]] ''(Dryopteris assimilis)'',
** [[tőzegpáfány]] ''(Thelypteris palustris)''
** [[királypáfrány]] (Osmunda regalis) – ez az egyetlen magyarországi élőhelye.
* Sások:
** [[nyúlánk sás]] ''(Carex elongata)'',
** [[gyapjasmagvú sás]] ''(Carex lasiocarpa)''.
Égerlápokat:
* [[Felsőszentmárton]] (Ogreda),
* [[Kisszentmárton]] (Ataki-erdő),
* [[Csurgó]],
* [[Lázi-berek]],
* [[Maty]],
* [[Majláthpuszta]]
határában találhatunk.
=== Mocsarak ===
A [[fűzmocsár|fűzmocsarak]] ''(Beulo erecti-Salicetum cinereae)'' helyenként az ármentett területek lassú vagy időszakos vízfolyásait szegélyezik. Növényzetük a '''fűzláp'''okéhoz hasonló, de a tőzegesedés kevésbé intenzív. Aljnövényzetük egyik jellemző növénye a [[kis békakorsó]] ''(Berula erecta)''.
Fűzmocsarat:
* Dombó-csatorna,
* Vejti-Luzsoki csatorna,
* Kelemenligeti csatorna
mellett találhatunk
A szukcesszió fűzmocsár utáni stádiuma az [[égermocsár]] ''(Angelico sylvestri Alnetum)''. Ezeket is az igen lassú vagy időszakos vízfolyások mentén találjuk – a víu és az égermocsár között néhol fűzmocsár nő. Növényzetük az '''égerláp'''okéhoz hasonló, de a sekélyebb vízborítás miatt gyepszintjük zártabb, így tömegesen fordulnak elő bennük a magas termetű sások:
* [[posvány sás]] ''(Carex acutiformis)'',
* [[parti sás]] ''(Carex riparia)'',
* [[éles sás]] ''(Carex gracilis)'',
* [[hólyagos sás]] ''(Carex vesicaria)''.
Égermocsár a
* Dombó-csatorna,
* Korcsina
mellett alakult ki.
== Ligetek ==
A [[hordalékliget]] növénytársulást csak néhány éve fedezték fel Magyarországon. A [[csermelyciprus hordalékliget]] ''(Myricario-Epilobietunz)'' a nyers öntéskavics és az azt fátyolszerűen borító iszap- és homokzátonyok [[pionír növénytársulás|pionír társulás]]a. A [[csermelyciprus]]sal együtt jelenik meg a [[parti fűz]] ''(Salix elaeagnos)'' és a [[homoktövis]] ''(Hippophae rhamnoides)''.
E növénytársulást életideje igen rövid: hamarosan '''csigolya bokorfüzes''' váltja fel. Igen veszélyeztetett társulás, mert a horvát szakaszon épített vízlépcsők hatására a Dráva hordalékában egyre kevesebb a kavics.
A vízierőművek működtetésének eredményeképp a Dráva főmedre – és így kavicsos-homokos zátonyok vízjárása igen szélsőséges: a napi vízingadozás meghaladhatja a 80 cm-t. A durva hordalék nem képes tartja vissza a vizet.
Az ilyen élőhelyeken a '''ruderális''' és '''félruderális''' lágyszárú növénytársulások becserjésedésével fejlődnek ki a [[csigolya bokorfüzes]]ek ''(Rumici crispi-Salicetum purpureae)''. Ezek cserjeszintjében:
* [[csigolyafűz]] ''(Salix purpurea)'',
* [[fehér fűz]] ''(Salix alba)'',
* [[fekete nyár]] ''(Populus nigra)''.
A gyepszint növényei:
* [[fehér tippan]] ''(Agrostis stolonifera)'',
* [[mocsári perje]] ''(Poa palustris)'',
* [[pántlikafű]] ''(Phalaroides arundinaceum)'',
* [[fodros lórom]] ''(Rumex crispus)'',
* [[hegyeslevelű libatop]] ''(Chenopodium polyspermum)'',
* [[meddő rozsnok]] ''(Bromus sterilis)''.
A Dráva mellékágaiban a folyó hordaléka finom iszap. A lerakott iszapból először zátony alakulnak ki, majd a hordalék apránként feltölti a medret. Az iszappadok vízgazdálkodása lényegesen kiegyensúlyozottabb, mint a kavics- és homokzátonyoké, ezért tartós apály esetén sem száradnak ki. Becserjésedésükkel jön létre a [[mandulalevelű bokorfüzes]] ''(Polygono hydropiperi-Salicetum triandrae)''. Ennek fontosabb fái:
* [[mandulalevelű fűz]] ''(Salix triandra)'',
* [[kosárkötő fűz]] ''(Salix viminalis)'',
* [[fehér fűz]] ''(Salix alba)''.
Aljnövényzetükben tömegesen fordulnak elő mocsári növények:
* [[mocsári nefelejcs]] ''(Myosotis palustris)'',
* [[mocsári tisztesfű]] ''(Stachys palustris)'',
* [[iszapkányafű]] ''(Rorippa amphibia)'',
* [[mocsári nőszirom]] ''(Iris pseudacorus)'',
* [[éles sás]] ''(Carex gracilis)'',
* [[parti sás]] ''Carex riparia)''.
Sokáig túlélnek benne az iszapvegetációból visszamaradt növények:
* [[iszaprojt]] ''(Limosella aquatica)'',
* [[iszapgyopár]] ''(Gnahalium uliginosum)'',
* [[barna palka]] ''(Cyperus fuscus)''
* [[apró csetkáka]] ''(Eleocharis acicularis)''.
Növényritkaságok:
* [[iszapfű]] ''(Lindernia procumbens)'',
* [[csermelyciprus]] ''(Myricaria germanica)''
* [[hegyi csipkeharaszt]] ''(Selaginella helvetica)''.
A sekély, laza, alig kötött öntéstalajt kedvelő fekete nyár túlnövi és árnyékolásával kiszorítja a csigolyafüzet. Ezzel (a szukcesszió újabb lépéseként) a [[csigolya bokorfüzes]] [[fekete nyárliget]]té ''(Carduo crispi-Populetum nigrae)'' alakul át. A közepesen zárt lombkoronaszint körülbelül 20 méter magas; ebben a [[fekete nyár]] ''(Populus nigra)'' mellett a [[fehér fűz]] (Salix alba) is részt vesz. Cserjeszintjében megtalálható:
* [[veresgyűrű som]] ''(Conus sanguinea)'',
* [[csigolyafűz]] (Salix purpurea) – az előző társulásból visszamaradt, túlélő.
A gyepszintben:
* [[hamvas szeder]] ''(Rubus caesius)''
* [[sövényszulák]] ''(Calystegia sepium)'',
* [[szegfűbogyó]] ''(Cucubalus baccifer)'',
* [[vízi csillaghúr]] ''(Myosoton aquaticum)'',
* [[komló]] ''(Humulus lupulus)'',
* [[pántlikafű]] ''(Phalaroides arundinaceum)'',
* [[téli zsurló]] ''(Equisetum hiemale)''.
A [[nemes nyár]] és nemesített fűz kultúrák térhódítása miatt a fekete nyárligetek a Dráva hullámterén már csak szórványosan fordulnak elő; a legjellemzőbben [[Drávapalkony]]nál ''(Szerb-sziget)''. Megmaradt állományaik túlnyomó része kicsiny, többségük degradált.
Az előbb leírt folyamathoz hasonlóan a mellékágak iszapos partjain és zátonyain a '''mandulalevelű bokorfüzes'''eket [[fűzliget]] ''(Leucojo aestivi-Salicetum albae)'' váltja fel. Ezekben
* [[fehér fűz]] ''(Salix alba)'' vagy
* [[törékeny fűz]] ''(Salix fragilis)'' növi túl és árnyékolja be a cserje termetű mandulalevelű és kosárkötő füzet. A lombkoronaszint itt is közepesen zárt, olykor igen ritka, ennek magassága is elérheti a 20 métert. A lágyszárúak főleg mocsári növények:
* [[széles levelű békakorsó]] ''(Sium latifolium)'',
* [[mocsári galaj]] ''(Galium palustre)'',
* [[mocsári nefelejcs]] ''(Myosotis palustris)'',
* [[iszapkányafű]] ''(Rorippa amphibia)'',
* [[mocsári nőszirom]] ''(Iris pseudacorus)''
* magas termetű sások:
** Carex gracilis,
** Carex riparia,
** Carex vesicaria.
Az alacsony ártér magasabb részein alakultak ki a [[fehér nyárliget]]ek. Ezek lombkoronaszintje elérheti a huszonöt méteres magasságot, uralkodó növényük a [[fehér nyár]] ''(Populus alba)''. A nemes nyár kultúrák térhódítása miatt a fehér nyárligetek is erősen megfogyatkoztak, de faültetvénnyé alakított állományaik többsége viszonylag könnyen regenerálódik. A Dráva hullámterének magasabb szintjein az [[égerliget]]eket [[tölgy-kőris-szil ligeterdő]] ''(Carici brizoidis-Ulmetum)'' váltja fel. Ilyen [[Drávakeresztúr]]on a „Zokoga” erdő, [[Révfalu]] mellett pedig a „Lóka”.
| |||