„Dráva-sík” változatai közötti eltérés

mellett alakult ki.

 

 

A [[hordalékliget]] növénytársulást csak néhány éve fedezték fel Magyarországon. A [[csermelyciprus hordalékliget]] ''(Myricario-Epilobietunz)'' a nyers öntéskavics és az azt fátyolszerűen borító iszap- és homokzátonyok [[pionír növénytársulás|pionír társulás]]a. A [[csermelyciprus]]sal együtt jelenik meg a [[parti fűz]] ''(Salix elaeagnos)'' és a [[homoktövis]] ''(Hippophae rhamnoides)''.

* [[hegyeslevelű libatop]] ''(Chenopodium polyspermum)'',

* [[meddő rozsnok]] ''(Bromus sterilis)''.

 

A Dráva mellékágaiban a folyó hordaléka finom iszap. A lerakott iszapból először zátony alakulnak ki, majd a hordalék apránként feltölti a medret. Az iszappadok vízgazdálkodása lényegesen kiegyensúlyozottabb, mint a kavics- és homokzátonyoké, ezért tartós apály esetén sem száradnak ki. Becserjésedésükkel jön létre a [[mandulalevelű bokorfüzes]] ''(Polygono hydropiperi-Salicetum triandrae)''. Ennek fontosabb fái:

* [[csermelyciprus]] ''(Myricaria germanica)''

* [[hegyi csipkeharaszt]] ''(Selaginella helvetica)''.

 

A sekély, laza, alig kötött öntéstalajt kedvelő fekete nyár túlnövi és árnyékolásával kiszorítja a csigolyafüzet. Ezzel (a szukcesszió újabb lépéseként) a [[csigolya bokorfüzes]] [[fekete nyárliget]]té ''(Carduo crispi-Populetum nigrae)'' alakul át. A közepesen zárt lombkoronaszint körülbelül 20 méter magas; ebben a [[fekete nyár]] ''(Populus nigra)'' mellett a [[fehér fűz]] (Salix alba) is részt vesz. Cserjeszintjében megtalálható:

 

A [[nemes nyár]] és nemesített fűz kultúrák térhódítása miatt a fekete nyárligetek a Dráva hullámterén már csak szórványosan fordulnak elő; a legjellemzőbben [[Drávapalkony]]nál ''(Szerb-sziget)''. Megmaradt állományaik túlnyomó része kicsiny, többségük degradált.

 

Az előbb leírt folyamathoz hasonlóan a mellékágak iszapos partjain és zátonyain a '''mandulalevelű bokorfüzes'''eket [[fűzliget]] ''(Leucojo aestivi-Salicetum albae)'' váltja fel. Ezekben

** Carex riparia,

** Carex vesicaria.

 

A [[fehér nyárliget]]ek ''(Senecioni sarracenici-Populetum albae)'' jellemzően nyers, laza vagy közepesen kötött öntéstalajon alakulnak ki az alacsony ártér magasabb részén találjuk, ahol ritkábban önti el a víz. Viszonylag hosszú feltöltődés és talajképződés eredményeként, fokozatosan alakulhatnak ki a [[fekete nyárliget]]ekből, illetve a fűzligetekből. A [[szukcesszió]]val ezekben egyre inkább tért hódít, és a kétszintű lombkoronaszint felső szintjének domináns fajává válik a [[fehér nyár]] ''(Populus alba)''.

 

[[Fehér nyárliget]]eket a [[Dráva]] hullámterén találhatunk – szórványosan, [[Szentborbás]]tól [[Alsószentmárton]]ig. A nemes nyár kultúrák térhódítása miatt a fehér nyárligetek erősen megfogyatkoztak, de faültetvénnyé alakított állományaik többsége viszonylag könnyen regenerálódik.

 

[[Égerliget]]ek ''(Paridi quadrifoliae-alnetum)'' a '''Dráva-sík''' baranyai részén nőnek – mindig nedves termőhelyeken, mélyebb [[öntés erdei talaj]]on. Domblábak patakpartjain, homokbuckák közt, magas árterek mélyebb, nagyobb esők vagy áradások idején elöntött részein fejlődhetnek ki.

 

A Dráva hullámterének magasabb szintjein az [[égerliget]]eket [[tölgy-kőris-szil ligeterdő]] ''(Carici brizoidis-Ulmetum)'' váltja fel. Ilyen [[Drávakeresztúr]]on a „Zokoga” erdő, [[Révfalu]] mellett pedig a „Lóka”.

 

A [[tölgy-kőris-szil liget]]ek ''(Knautio drymeiae-Ulmetum)'' a '''Dráva-sík''' somogyi részén az ármentett oldal olyan, talajvízzel közepesen befolyásolt területein (a hullámtéren a magas ártéren, míg a mentett oldalon és a dombvidéken a kisebb vízfolyások vagy feltöltődésben lévő horpadások, égerlápok peremén) fordulnak elő olyan helyeken, amiket csak a nagyobb árvizek öntenek el. A szukcessziós sorban az [[égerliget]] és a [[gyertyános-tölgyes]] közötti átmenetnek tekinthetjük őket.

** [[bogláros szellőrózsa]] ''(Anemone ranunculoides)'',

** [[pofók árvacsalán]] ''(Lamium orvala)''.

 

== Állatvilága ==