Wikipédia

„Dráva-sík” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
105. sor:
 
{{Fő|A Dráva-sík növényzete}}
 
 
=== Vízi élőhelyek ===
 
A terület növényzetének érdekességei a változatos vízi élőhelyek növénytársulásai. Ezek legjellemzőbb előfordulásai:
* [[Darány]] '''(Tündérrózsás-tó)'''),
* [[Felsőszentmárton]] '''(Borjencei morotvák)''',
* [[Drávakeresztúr]] '''(Kiserdei-holtág)''',
* [[Drávakeresztúr-Révfalu]] '''(Tökleveles, Felsőlókai holtág)''',
* [[Drávasztára]] '''(Nagy-szigeti mellékág, Nagy-szigeti morotva, Kis-vájási morotvák, Vájás-tó, Nagy-füzesi mellékág)''',
* [[Zaláta]] '''(Adravica, János-szigeti mellékág, János-szigeti holtágak)''',
* [[Kemse]], [[Piskó]] '''(Gyöngyszigeti-mellékág, Kemsei morotvák, Gyöngyszigeti morotvák), Vejti (Csárdai holtág)''',
* [[Hirics]] '''(Mérnökházi-tó)''',
* [[Cún]], [[Kémes-Szaporca]] '''(Szilahi-tó, Sárga-víz, Belső-hobogy, Külső-hobogy, Kisinci-tó, Lanka-tó)''',
* [[Tésenfa]] '''(Roza-tó)''',
* [[Drávapalkonya]] '''(Kenderáztató, Dázsonyi-tó)''',
* [[Alsószentmárton]] '''(Parancsnoki-tó)''',
* [[Old]] '''(Boros-Dráva)''',
* [[Adravica]],
* [[Hótedra]],
* [[Mrtvica]].
 
Jellemző [[növénytársulás]]aik a '''[[lebegő hínártársulás]]ok''':
* Lemno-Utricularietum,
* Hydroclzari-Stratiotetum,
* Wolffio-Lemnetum gibbae,
* Salvinio-Spirodeletum,
* Ceratophylletum demersi,
* Ceratophylletum submersi;
 
és a '''[[gyökerező hínártársulás]]ok''':
* Batrachio trichophylli-Callitrichetum cophocarpae,
* Myriophyllo-Potametum,
* Nymphaeetum albo-luteae,
* Nymphoidetum peltatae,
* Trapetum natantis.
 
A lebegő hínártársulások növényei közvetlenül a vízből veszik fel a tápanyagot. Jellemző növényeik:
* [[közönséges rence]] ''(Utricularia vulgaris)'',
* [[lápi rence]] ''(Utricularia brem)'',
* [[békatutaj]] (Hydrocharis morsus-ranae),
* [[kolokán]] ''(Stratoides aloides)''
* [[békalencse]] ''(Lemna minor, Lemna trisulca, Spirodela polyrhiza)''.
* [[vízidara]] ''(Wolffia arrhiza)''
* [[rucaöröm]] ''(Salvinia natans)''.
 
A gyökerező hínártársulások növényeit gyökerek, [[rizóma|rizómák]] rögzítik az iszapos aljzathoz.
'''(A)''' Helyenként tömegesen jelenik meg:
* [[fehér tündérrózsa]] ''(Nymphaea alba)'',
* [[sulyom]] ''(Trapa natans)'',
* [[úszó békaszőlő]] ''(Potamogeton natans)'',
* [[tündérfátyol]] ''(Nymphoides peltata)'',
* [[vízitök]] ''(Nuphar lutea)'',
* [[hínáros víziboglárka]] ''(Batrachium trichophyllum)''.
 
'''(B)''' Alámerült gyökerező hínárok:
* [[mocsárhúr]] ''(Callitriche palustris)''
* [[imbolygó békaszőlő]] ''(Potamogeton granzineus)''
* [[füzéres süllőhínár]] ''(Myriophyllum spicatum)'',
* [[gyűrűs süllőhínár]] ''(Myriophyllum verticillatum)'',
* [[sertelevelű békaszőlő]] ''(Potamogeton trichoides)'',
* [[bodros békaszőlő]] ''(Potamogeton crispus)''.
 
=== Mocsarak, partszegélyek ===
 
A tavakban, [[lápszem]]ekben, [[holtág]]akban és [[morotva|morotvák]]ban élő mocsári növények ugyan a víz alatti iszapban gyökereznek, de asszimiláló felületük a víz színe fölé emelkedik.
 
==== Nádasok ====
 
* Jellemző, '''nádas''' típusú növénytársulásaik:
** [[valódi nádas]] ''(Phragmitetum communis)'',
** [[széleslevelű gyékényes]] ''(Typhetum latifoliae)'',
** [[keskenylevelű gyékényes]] ''(Typhetum angustifoliae)''.
** [[vízi harmatkásás]] ''(Glycerietum maximae)'',
** [[tavi kákás]] ''(Schoenoplectetum lacustris)''.
 
[[Barcs]]tól délkeletre található egy
* [[kálmos társulás]] ''(Acoretum calami)'' is.
 
A [[fűzláp]]ok ''(Calamagrostio-Salicetum cinereae)'' felé vezető [[szukcesszió]]s út fontos állomása a [[tőzegpáfrányos-keskenylevelű gyékényes]] társulás ''(Thelypteridi-Typhaetum angustifoliae)'' a maga jellegzetes, úszó szigeteivel.
 
A nádasok általánosan elterjedt növényei:
* [[széleslevelű békakorsó]] ''(Sium latifolium)'',
* [[mocsári galaj]] ''(Galium palustre)'',
* [[réti füzény]] ''(Lythrum salicaria)'',
* [[sövényszulák]] ''(Calystegia sepium)'',
* [[közönséges lizinka]] ''(Lysimachia vulgaris)'',
* [[vízi lórom]] ''(Rumex hydrolapathum)'',
* [[egyszerű békabuzogány]] ''(Sparganium simplex)'',
* [[tavi káka]] ''(Schoenoplectus lacustris)'',
* [[vízi harmatkása]] ''(Glyceria maxima)'',
* [[rizsfű]] ''(Leersia oryzoides)'',
* [[nád]] ''(Phragmites australis)'',
* [[pántlikafű]] ''(Phalaroides arundinaceum)'',
* [[parti nádtippan]] ''(Calamagrostis pseudophragmites)'',
* [[széleslevelű gyékény]] ''(Typha latifolia)'',
* [[keskenylevelű gyékény]] ''(Typha angustifolia)''.
Ritka fajok:
* [[gyökerező erdei káka]] ''(Scirpus radicans)''
* [[kálmos]] ''(Acorus calamus)''.
 
==== Sásosok ====
 
A part felé közeledve, a sekélyebb vizű termőhelyeken a nádasokat [[magas sásos]]ok váltják fel. A leggyakoribb sásos növénytársulások:
* [[éles sásos]] ''(Caricetum gracilis)'',
* [[parti sásos]] ''(Caricetum riparicce)'',
* [[hólyagos sásos]] ''Caricetum vesicariae'',
* [[zsombéksásos]] ''(Caricetum elatae)'';
 
ezek domináns növényei értelemszerűen:
* [[éles sás]] ''(Carex gracilis)'',
* [[parti sás]] ''(Carex riparia)'',
* [[hólyagos sás]] ''(Carex vesicaria)'',
* [[zsombéksás]] ''(Carex elata)''.
 
Mivel sekélyebb a víz, mások a kísérő fajok is:
* [[mocsári zsurló]] ''(Equisetum palustre)'',
* [[torzsikaboglárka]] ''(Ranunculus sceleratus)'',
* [[mételykóró]] ''(Oenanthe aquatica)'',
* [[hídőr]] ''(Alisma plantago-aquatica)'',
* [[virágkáka]] ''(Butomus umbellatus)'',
* [[nyílfű]] ''(Sagittaria sagittifolia)'',
* [[háromélű káka]] ''(Schoenoplectus triqueter)'',
* [[szemcsés csetkáka]] ''(Eleocharis mamillata)'',
* [[sárga nőszirom]] ''(Iris pseudacorus)'',
* [[vízilófark]] ''(Hipuris vulgaris)''.
 
==== Mocsárrétek ====
 
Az [[ártéri puhafaliget]]ek kiirtása és a termőhely rendszeres kaszálása, valamint a legeltetés ezek helyén [[mocsárrét]]eket alakított ki:
* Deschampsietum caespitosae,
* Agrostio-Poetum trivialis,
* Agrostio-Plzalaridetum,
* Carici Alopecuretum pratensis,
* Cirsio cani-Festucetum pratensis stb.
 
Ezeket rendszeresen elönti az árvíz. Mivel rendszeresen jut rájuk oxigéndús, friss víz, ezekben tőzeg nem képződik és mohaszintjük is jelentéktelen. Fontosabb növényeik:
* [[sédbúza]] ''(Deschampsia caespitosa)'',
* [[fehér tippan]] ''(Agrostis stolonifera)'',
* [[pántlikafű]] ''(Phalaroides arundinacea)'',
* [[réti ecsetpázsit]] ''(Alopecurus pratensis)'',
* [[réti csenkesz]] ''(Festuca pratensis)''
* [[mocsári nefelejcs]] ''(Myosotis palustris)'',
* [[fekete nadálytő]] ''(Symphytum officinale)'',
* [[vízi peszérce]] ''(Lycopus europaeus)'',
* [[csikorgófű]] ''(Gratiola officinalis)'',
* [[üstökös veronika]] ''(Veronica catenata)'',
* [[vízi kányafű]] ''(Rorippa amphibia)'',
* [[bókoló farkasfog]] ''(Bidens cernuus)'',
* [[fülemüleszittyó]] ''(Juncus articulatus)'',
* [[réti szittyó]] ''(Juncus compressus)'',
* [[vékony szittyó]] ''(Juncus tenuis)'',
* [[réti harmatkása]] ''(Glyceria fluitans)''.
 
=== Láprétek ===
 
A [[láprét]]ek olyan, lefolyástalan élőhelyek, amelyeken a talajvíz időszakonként (tavasszal és ősszel vagy az áradások idején) elönti a felszínt. Az ilyen termőhelyek, oxigénszegények, pangó vízzel és [[tőzeg]]es talajjal. Két alaptípusuk:
* [[mocsári láprét|mocsári]] vagy ''átmeneti láp'',
* [[kiszáradó láprét|kiszáradó láp]].
 
Mindkettőre jellemző a tőzegesedés, de míg az előző nem szárad ki (vagy csak ritkán), utóbbival ez rendszeresen megtörténik. A kiszáradó lápréten ritkábbak a nedvességet kedvelő, gyakoribbak a réti elemek. Mohaszintje gazdag; rajta a [[sás]]ok mellett a [[pázsitfűfélék]] is jelentős szerephez jutnak.
 
==== Átmeneti lápok ====
 
Az átmeneti vagy mocsári lápokban a mocsári növényzet alatt egy idő után tőzeg halmozódik fel: ilyenkor a [[mocsár]] [[láp]]pá alakul. Így alakulnak ki az elláposodott zsombékosok is; ezek két fő növéyntársulása:
* Caricetum appropinquatae,
* Caricetum elatae.
Legjellegzetesebb növényeik:
* [[zsombéksás]] ''(Carex elata)'',
* [[rostos tövű sás]] ''(Carex appropinquata)'',
* [[villás sás]] ''(Carex pseudocyperus)'',
* [[tóalma]] ''(Ludzuigia palustris)'',
* [[vidrafű]] ''(Menyanthes trifoliata)''.
 
Az átmeneti lápokra jellemző a [[békaboglárkás-csikorgófüves]] társulás ''(Ranunculo flammulae-Gratioletum officinalis)''. Ez leginkább a láptavak homokos szegélyein, vízlevezető árkok oldalain és [[égerláp]]ok szegélyzónáiban alakul ki; [[Magyarország]]on csak a [[Barcs]] és [[Darány]] közötti homokvidéken ismert. Jellemző növényei:
* [[békaboglárka]] ''(Ranunculus flammula)'',
* [[csikorgófű]] ''(Gratiola officinalis)'',
* [[sűrű csetkáka]] ''(Eleocharis carniolica)'',
* [[tóalma]] ''(Ludwigia palustris)'',
* [[gázló]] ''(Hydrocotyle vulgaris)''.
 
A kistáj több pontján megtalálhatók még a [[tőzegmohás átmeneti láp]]ok ''(Carici lasiocarpae-Sphagnetum, Carici stellulatae-Sphagnetum)'' is, bár ezek mérete egyre zsugorodik. Gyakori növényeik a [[tőzegmoha|tőzegmohák]] ''(Sphagnum lescurü, Sphagnum palustre, Sphagnum subsecundum)''. Ritka és védett növényeik:
* [[gyapjas magvú sás]] ''(Carex lasiocarpa)'',
* [[töviskés sás]] ''(Carex stellulata)'',
* [[hengeres sás]] ''(Carex diandra)''.
 
==== Kiszáradó láprétek ====
 
A másik alaptípus a kiszáradó lápréteké (Junco-Molinietum): ezek a lápok részleges lecsapolásával és termőhelyük rendszeres kaszálásával jöttek létre. Jellemző növényeik:
* Carex leporina,
* Carex pallescens,
* [[réti sás]] ''(Carex distans)'',
* [[deres sás]], ''(Carex flacca)'',
* [[gyepes sédbúza]] ''(Deschampsia caespitosa)'',
* [[kékperje]] ''(Molinia coerulea)''.
A kétszikűek közül gyakori:
* [[őszi vérfű]] ''(Sanguisorba opcinalis)'',
* [[ördögharapta fű]] ''(Succisa pratensis)'',
* [[festő zsoltina]] ''(Serratula tinctoria)'',
* [[szürke aszat]] ''(Cirsium canum)'',
* [[csermelyaszat]] ''(Cirsium rivulare)''.
Védett növényfajok:
* [[kockás liliom]] ''(Fritillaria meleagris)'',
* [[tavaszi tőzike]] ''(Leucojum vernum)'',
* [[szibériai nőszirom]] ''(Iris sibirica)'',
* [[mocsári nőszőfű]] ''(Epipactis palustris)'',
* [[mocsári kosbor]] ''(Orchis laxiflora)'',
* [[hússzínű ujjaskosbor]] ''(Dactylorhiza incarnata)''.
 
Lápréteket a Dráva-síkon:
* [[Barcs]],
* [[Gyékényes]],
* [[Sellye]],
* [[Drávafok]],
* [[Szaporca]],
* [[Felsőszentmárton]],
* [[Révfalu]],
* [[Piskó]]
határában találunk.
 
=== Gyomnövényzet ===
 
A sok [[gyomnövénytársulás]]t nem soroljuk fel. Értékes növényritkaságok a gyomnövényzetből:
* [[szapora zsombor]] ''(Sisymbrion officinalis)'',
* [[magasszárú kocsord]] ''(Peucedanum verticillare)'',
* [[bársonyos görvélyfű]] ''(Scrophularia scopolü)'',
* [[fürtös gyűrűvirág]] ''(Carpesium abrotanoides)''.
 
A [[Dráva]] kavics- és homokzátonyain megjelenő [[pionír növénytársulás|pionír]] [[ruderális növénytársulás|ruderális]] (''Bidention tripartitae'' és ''Chenopodion fluviatile'') és [[félruderális növénytársulás|félruderális]] ''(Agropyro-Rumicion crispi)'' növénytársulások a [[szukcesszió]] jelei, mint ahogy a kiirtott [[ártéri puhafa liget]]ek és a földmunkák helyén megjelenő [[magas aranyvesszős ártéri gyomnövényzet]] ''(Rudbeckio-Solidaginetum)'' is. A '''ruderális''' növénytársulások ritkaságai:
* [[vitéz kosbor]] ''(Orchis militaris)'',
* [[magasszárú kocsord]] ''(Peucedanum verticillare)''.
 
Szukcessziót jelző gyomnövénytásulásokat találhatunk a Dráva árterén, valamint az alábbi helyeken:
* [[Őrtilos]],
* [[Révmelléki-sziget]],
* [[Zákányi-sziget]].
 
=== Iszapnövényzet ===
 
A Dráva mellékágaiban a víz lassan folyik, ezért hordaléka többnyire iszap, amin különböző iszaptársulások:
* ''Eleochari aciculari-Schoenoplectetum supini'',
* ''Dichostyli-Gnaphalietum uliginosi'',
* ''Cypero Juncetum'' alakulnak ki.
 
Az ilyen iszapos partok jellemző növényei:
* [[iszapkányafű]] ''(Rorippa amphibia)'',
* [[iszaprojt]] ''(Limosella aquatica)'',
* [[iszapgyopár]] ''(Gnaphalium uliginosum)'',
* [[apró csetkáka]] ''(Eleocharis acicularis)'',
* [[sárga palka]] ''(Pycreus flavescens)'' stb.
 
Védett növények:
* [[iszapfű]] ''(Lindernia procumbens)'',
* [[kisvirágú boglárka]] ''(Ranunculus parviflorus)'',
* [[csipkeharaszt]] ''(Selaginella helvetica)''.
 
=== Lápok ===
 
Az élőhely vízellátottságától függően a fűzlápok két fajtáját különböztetjük meg; mellettük helyenként még égerlápokat is találhatunk.
 
==== Pangóvizes fűzlápok ====
 
A [[pangóvizes fűzláp]] ''(Calamagrostio-Salicetum cinereae)'' a lápi [[szukcesszió]] első fás társulása. A holtágak és a morotvák, lápok lágyszárú növényzetét szegélyezi a part felől. A kisebb és kevésbé mély élőhelyeket teljesen beboríthatja.
 
Jellegzetes cserjéje a lapított kupolára emlékeztető, legfeljebb öt-hat méter magasra növő [[rekettyefűz]] ''(Salix cinerea)''. Szálanként a [[kutyabenge]] ''(Frangula alnus)'' is előfordul benne. Aljnövényzetének értékes vízi és lápi növényei:
* [[rucaöröm]] ''(Salvinia natans)'',
* [[fehér tündérrózsa]] ''(Nymphaea alba)'',
* [[tündérfátyol]] ''(Nymphoides peltata)'',
* [[kolokán]] ''(Stratiotes aloides)'',
* [[villás sás]] ''(Carex pseudocyperus)'',
* [[tőzegpáfrány]] ''(Thelypteris palustris)'',
* [[lápi csalán]] ''(Urtica kioviensis)'',
* [[békaliliom]] ''(Hottonia palustris)''.
 
==== Kiszáradó fűzlápok ====
 
[[Kiszáradó fűzláp]] ''(Molinio-Salicetum cinereae)'' rendszerint a [[sekély vizű nádas]]ok ''(Phragmitetum communis)'', [[zsombékos]]ok ''(Caricetum elatae)'' és [[kiszáradó láprét]]ek ''(Succiso-Molinietum)'' határvidékén alakul ki. A bozót domináns növénye a [[rekettyefűz]] ''(Salix cinerea)''. Hasonló növényzet a [[fűzmocsár|fűzmocsarak]] ''(Berulo erecti-Salicetum cinereae)'' és [[fűzláp]]ok ''(Calamagrostio-Salicetum cinereae)'' részleges kiszáradásával is kialakulhat.
 
Mivel talaja kevésbé nedves, mint a pangóvizes fűzlápé, ebben a [[rekettyefűz]] ''(Salix cinerea)'' mellett megélnek egyéb cserjék is:
* [[veresgyűrű som]] ''(Cornus sanguinea)'',
* [[egybibés galagonya]] ''(Crataegus monogyna)'',
* [[kányabangita]] ''(Viburnum opulus)''.
 
Gyepszintjük erősen hasonlít a [[kiszáradó láprét]]ek ''(Succiso-Molinietum)'' [[növénytársulás]]ához. Így például jellemző rá:
* [[őszi vérfű]] ''(Sanguisorba offcinalis)'',
* [[festő zsoltina]] ''(Serratula tinctoria)'',
* [[szürke aszat]] ''(Cirsium canum)'',
* [[kékperje]] ''(Molinia coerulea)''.
 
Kiszáradó fűzlápokat találunk:
* [[Darány]],
* [[Somogyudvarhely]],
* [[Vecsenye]],
* [[Matty]],
* [[Zaláta]],
* [[Drávasztára]],
* [[Vejti]],
* [[Cún]],
* [[Kémes-Szaporca]],
* [[Alsószentmárton]]
határában.
 
==== Égerláp ====
 
A '''Dráva-sík''' talán legértékesebb és leginkább veszélyeztetett [[növénytársulás]]a a fűzlápok feltöltődésével kialakuló [[tőzegmohalápokkal tarkított égerláp]] ''(Carici elongatae Alnetum)''.
 
Talajában [[tőzeg]] halmozódik fel. Lombkoronaszintjében a [[mézgás éger]] ''(Alnus glutinosa)'' uralkodik; a [[magyar kőris]] ''(Fraxinus angustifolia ssp. pannonica)'' csak szálanként fordul elő. Cserjeszintje a gyakori vízborítás miatt fejletlen – szórványosan megjelenik benne a [[kutyabenge]] ''(Frangula alnus)'' és a [[rekettyefűz]] ''(Salix cinerea)''. Említendő még a [[fekete ribiszke]] ''(Ribes nigrum)''.
 
* A lábasfák [[palánkgyökér|palánkgyökerein]] él a három védett tőzegmohafaj:
** Sphagnum lescurü,
** Sphagnum palustre,
** Sphagnum subsecundum).
* Mohák:
** [[ezüstös vánkosmoha]] ''(Leucobryum glaucum)'',
** [[seprőmoha]] ''(Dicranum scoparium)'',
** [[fatermetű moha]] ''(Climacium dendroides)'',
** [[lápmoha]] ''(Aulacomnium pcclustre)''.
* Harasztok:
** [[szálkás pajzsika]] ''(Dryopteris carthusiana)'',
** [[széles pajzsika]] ''(Dryopteris dilatata)'',
** [[hegyi pajzsika]] ''(Dryopteris assimilis)'',
** [[tőzegpáfány]] ''(Thelypteris palustris)''
** [[királypáfrány]] (Osmunda regalis) – ez az egyetlen magyarországi élőhelye.
* Sások:
** [[nyúlánk sás]] ''(Carex elongata)'',
** [[gyapjasmagvú sás]] ''(Carex lasiocarpa)''.
 
Égerlápokat:
* [[Felsőszentmárton]] (Ogreda),
* [[Kisszentmárton]] (Ataki-erdő),
* [[Csurgó]],
* [[Lázi-berek]],
* [[Maty]],
* [[Majláthpuszta]]
határában találhatunk.
 
=== Mocsarak ===
A [[fűzmocsár|fűzmocsarak]] ''(Beulo erecti-Salicetum cinereae)'' helyenként az ármentett területek lassú vagy időszakos vízfolyásait szegélyezik. Növényzetük a '''fűzláp'''okéhoz hasonló, de a tőzegesedés kevésbé intenzív. Aljnövényzetük egyik jellemző növénye a [[kis békakorsó]] ''(Berula erecta)''.
 
Fűzmocsarat:
* Dombó-csatorna,
* Vejti-Luzsoki csatorna,
* Kelemenligeti csatorna
mellett találhatunk
 
A szukcesszió fűzmocsár utáni stádiuma az [[égermocsár]] ''(Angelico sylvestri Alnetum)''. Ezeket is az igen lassú vagy időszakos vízfolyások mentén találjuk – a víu és az égermocsár között néhol fűzmocsár nő. Növényzetük az '''égerláp'''okéhoz hasonló, de a sekélyebb vízborítás miatt gyepszintjük zártabb, így tömegesen fordulnak elő bennük a magas termetű sások:
* [[posvány sás]] ''(Carex acutiformis)'',
* [[parti sás]] ''(Carex riparia)'',
* [[éles sás]] ''(Carex gracilis)'',
* [[hólyagos sás]] ''(Carex vesicaria)''.
 
Égermocsár a
* Dombó-csatorna,
* Korcsina
mellett alakult ki.
 
=== Ligetek ===
 
==== Hordalékliget ====
 
A [[hordalékliget]] növénytársulást csak néhány éve fedezték fel Magyarországon. A [[csermelyciprus hordalékliget]] ''(Myricario-Epilobietunz)'' a nyers öntéskavics és az azt fátyolszerűen borító iszap- és homokzátonyok [[pionír növénytársulás|pionír társulás]]a. A [[csermelyciprus]]sal együtt jelenik meg a [[parti fűz]] ''(Salix elaeagnos)'' és a [[homoktövis]] ''(Hippophae rhamnoides)''.
 
E növénytársulást életideje igen rövid: hamarosan '''csigolya bokorfüzes''' váltja fel. Igen veszélyeztetett társulás, mert a horvát szakaszon épített vízlépcsők hatására a Dráva hordalékában egyre kevesebb a kavics.
 
A vízierőművek működtetésének eredményeképp a Dráva főmedre – és így kavicsos-homokos zátonyok vízjárása igen szélsőséges: a napi vízingadozás meghaladhatja a 80 cm-t. A durva hordalék nem képes tartja vissza a vizet.
 
Az ilyen élőhelyeken a '''ruderális''' és '''félruderális''' lágyszárú növénytársulások becserjésedésével fejlődnek ki a [[csigolya bokorfüzes]]ek ''(Rumici crispi-Salicetum purpureae)''. Ezek cserjeszintjében:
* [[csigolyafűz]] ''(Salix purpurea)'',
* [[fehér fűz]] ''(Salix alba)'',
* [[fekete nyár]] ''(Populus nigra)''.
A gyepszint növényei:
* [[fehér tippan]] ''(Agrostis stolonifera)'',
* [[mocsári perje]] ''(Poa palustris)'',
* [[pántlikafű]] ''(Phalaroides arundinaceum)'',
* [[fodros lórom]] ''(Rumex crispus)'',
* [[hegyeslevelű libatop]] ''(Chenopodium polyspermum)'',
* [[meddő rozsnok]] ''(Bromus sterilis)''.
 
==== Mandulalevelű bokorfüzes ====
 
A Dráva mellékágaiban a folyó hordaléka finom iszap. A lerakott iszapból először zátony alakulnak ki, majd a hordalék apránként feltölti a medret. Az iszappadok vízgazdálkodása lényegesen kiegyensúlyozottabb, mint a kavics- és homokzátonyoké, ezért tartós apály esetén sem száradnak ki. Becserjésedésükkel jön létre a [[mandulalevelű bokorfüzes]] ''(Polygono hydropiperi-Salicetum triandrae)''. Ennek fontosabb fái:
* [[mandulalevelű fűz]] ''(Salix triandra)'',
* [[kosárkötő fűz]] ''(Salix viminalis)'',
* [[fehér fűz]] ''(Salix alba)''.
Aljnövényzetükben tömegesen fordulnak elő mocsári növények:
* [[mocsári nefelejcs]] ''(Myosotis palustris)'',
* [[mocsári tisztesfű]] ''(Stachys palustris)'',
* [[iszapkányafű]] ''(Rorippa amphibia)'',
* [[mocsári nőszirom]] ''(Iris pseudacorus)'',
* [[éles sás]] ''(Carex gracilis)'',
* [[parti sás]] ''Carex riparia)''.
Sokáig túlélnek benne az iszapvegetációból visszamaradt növények:
* [[iszaprojt]] ''(Limosella aquatica)'',
* [[iszapgyopár]] ''(Gnahalium uliginosum)'',
* [[barna palka]] ''(Cyperus fuscus)''
* [[apró csetkáka]] ''(Eleocharis acicularis)''.
Növényritkaságok:
* [[iszapfű]] ''(Lindernia procumbens)'',
* [[csermelyciprus]] ''(Myricaria germanica)''
* [[hegyi csipkeharaszt]] ''(Selaginella helvetica)''.
 
==== Fekete nyárliget ====
 
A sekély, laza, alig kötött öntéstalajt kedvelő fekete nyár túlnövi és árnyékolásával kiszorítja a csigolyafüzet. Ezzel (a szukcesszió újabb lépéseként) a [[csigolya bokorfüzes]] [[fekete nyárliget]]té ''(Carduo crispi-Populetum nigrae)'' alakul át. A közepesen zárt lombkoronaszint körülbelül 20 méter magas; ebben a [[fekete nyár]] ''(Populus nigra)'' mellett a [[fehér fűz]] (Salix alba) is részt vesz. Cserjeszintjében megtalálható:
* [[veresgyűrű som]] ''(Conus sanguinea)'',
* [[csigolyafűz]] (Salix purpurea) – az előző társulásból visszamaradt, túlélő.
A gyepszintben:
* [[hamvas szeder]] ''(Rubus caesius)''
* [[sövényszulák]] ''(Calystegia sepium)'',
* [[szegfűbogyó]] ''(Cucubalus baccifer)'',
* [[vízi csillaghúr]] ''(Myosoton aquaticum)'',
* [[komló]] ''(Humulus lupulus)'',
* [[pántlikafű]] ''(Phalaroides arundinaceum)'',
* [[téli zsurló]] ''(Equisetum hiemale)''.
 
A [[nemes nyár]] és nemesített fűz kultúrák térhódítása miatt a fekete nyárligetek a Dráva hullámterén már csak szórványosan fordulnak elő; a legjellemzőbben [[Drávapalkony]]nál ''(Szerb-sziget)''. Megmaradt állományaik túlnyomó része kicsiny, többségük degradált.
 
==== Fűzliget ====
 
Az előbb leírt folyamathoz hasonlóan a mellékágak iszapos partjain és zátonyain a '''mandulalevelű bokorfüzes'''eket [[fűzliget]] ''(Leucojo aestivi-Salicetum albae)'' váltja fel. Ezekben
* [[fehér fűz]] ''(Salix alba)'' vagy
* [[törékeny fűz]] ''(Salix fragilis)'' növi túl és árnyékolja be a cserje termetű mandulalevelű és kosárkötő füzet. A lombkoronaszint itt is közepesen zárt, olykor igen ritka, ennek magassága is elérheti a 20 métert. A lágyszárúak főleg mocsári növények:
* [[széles levelű békakorsó]] ''(Sium latifolium)'',
* [[mocsári galaj]] ''(Galium palustre)'',
* [[mocsári nefelejcs]] ''(Myosotis palustris)'',
* [[iszapkányafű]] ''(Rorippa amphibia)'',
* [[mocsári nőszirom]] ''(Iris pseudacorus)''
* magas termetű sások:
** Carex gracilis,
** Carex riparia,
** Carex vesicaria.
 
==== Fehér nyárliget ====
 
A [[fehér nyárliget]]ek ''(Senecioni sarracenici-Populetum albae)'' jellemzően nyers, laza vagy közepesen kötött öntéstalajon alakulnak ki az alacsony ártér magasabb részén találjuk, ahol ritkábban önti el a víz. Viszonylag hosszú feltöltődés és talajképződés eredményeként, fokozatosan alakulhatnak ki a [[fekete nyárliget]]ekből, illetve a fűzligetekből. A [[szukcesszió]]val ezekben egyre inkább tért hódít, és a kétszintű lombkoronaszint felső szintjének domináns fajává válik a [[fehér nyár]] ''(Populus alba)''.
 
* A felső lombkoronaszint elérheti a huszonöt méter magasságot. További fái:
** [[fehér fűz]] ''(Salix alba)'',
** [[fekete nyár]] ''(Populus nigra)'' – ritkásan,
** [[magyar kőris]] ''(Fraxinus angustifolia ssp. pannonica)'' – szálanként,
** [[kocsányos tölgy]] ''(Quercus robur)'' – szálanként,
** [[vénic szil]] ''(Ulnaus laevis)'' – szálanként.
 
* Az alsó lombkoronaszint fái:
** [[ligeti szőlő]] ''(Vitis sylvestris)'',
** [[veresgyűrű som]] ''(Cornus sanguinea)'',
** [[hamvas éger]] (Alnus incana) – ritkaság.
 
* Lágyszárú fajok:
** [[hamvas szeder]] ''(Rubus caesius)'',
** [[mocsári galaj]] ''(Galium palustre)'',
** [[ebszőlő]] ''(Solanum dulcamara)'',
** [[szegfűbogyó]] ''(Cucubalus baccifer)'',
** [[vízi csillaghúr]] ''(Myosoton aquaticum)'',
** [[komló]] ''(Humulus lupulus)'',
** [[mocsári perje]] ''(Poa palustris)'',
** [[pántlikafű]] ''(Phalaroides arundinaceum)''.
** [[patakparti aggófű]] ''(Senecio sarracenicus)'' – ritka és védett,
** [[fehér acsalapu]] ''(Petasites albus)'' – ritka és védett,
** [[téli zsurló]] (Equisetum hiemale) – ritka és védett.
 
[[Fehér nyárliget]]eket a [[Dráva]] hullámterén találhatunk – szórványosan, [[Szentborbás]]tól [[Alsószentmárton]]ig. A nemes nyár kultúrák térhódítása miatt a fehér nyárligetek erősen megfogyatkoztak, de faültetvénnyé alakított állományaik többsége viszonylag könnyen regenerálódik.
 
==== Égerliget ====
 
[[Égerliget]]ek ''(Paridi quadrifoliae-alnetum)'' a '''Dráva-sík''' baranyai részén nőnek – mindig nedves termőhelyeken, mélyebb [[öntés erdei talaj]]on. Domblábak patakpartjain, homokbuckák közt, magas árterek mélyebb, nagyobb esők vagy áradások idején elöntött részein fejlődhetnek ki.
 
* A [[lombkoronaszint]]ben állományalkotó:
** [[mézgás éger]] ''(Alnus glutinosa)'',
** [[magas kőris]] ''(Fraxinus excelsior)'',
** [[hamvas éger]] (''Alnus incana'', néhol),
** [[magyar kőris]] (''Fraxinus angustifolia ssp. pannonica'', néhol).
 
* A [[cserjeszint]]re jellemző:
** [[kutyabenge]] ''(Frangula alnus)'',
** [[zselnicemeggy]] ''(Padus avium)'',
** [[vörös ribiszke]] ''(Hibes rubrum)'',
** [[kányabangita]] ''(Viburnum opulus)'',
** [[mogyoró]] ''(Corylus avellana)'',
** [[veresgyűrű som]] ''(Cornus sanguinea)'',
** [[fekete bodza]] ''(Sambucus nigra)'' – nitrogénjelző [[indikátor növény]].
 
* A [[gyepszint]] ben sok [[ligeterdő|ligeterdei]] elem tűnik fel:
** [[rezgő sás (Carex brizoides),
** [[ritkás sás (Carex remota),
** [[lecsüngő sás (Carex pendula),
** [[aranyos veselke (Chrysosplenium alternifolium),
** [[óriás zsurló (Equisetum telmateja),
** [[farkasszőlő (Paris quadrifolia);
* további gyakori lágyszárúak:
** [[ sárga árvacsalán]] ''(Galeobdolon luteum)'',
** [[kapotnyak]] ''(Asarum europaeum)'',
** [[erdei madársóska]] ''(Oxalis acetosella)'',
** [[hóvirág]] ''(Galanthus nivalis)'',
** [[odvas keltike]] ''(Corydalis cava)'',
** [[ujjas keltike]] ''(Corydalis solida)'',
** [[hagymás fogas-ír]] ''(Dentaria bulbifera)'';
* értékes, védett növények:
** [[farkasölő sisakvirág]] ''(Aconitum vulparia)'',
** [[tündérfürt]] ''(Aruncus sylvestris)'',
** [[borostás sás]] ''(Carex strigosa)'',
** [[szálkás pajzsika]] ''(Dryopteris carthusiana)'',
** [[szártalan kankalin]] ''(Primula vulgaris)'',
** [[nyugati csillagvirág]] ''(Scilla drunensis)'',
** [[pirítógyökér]] ''(Tamus communis)'',
** [[fehér zászpa]] ''(Veratrum album)''.
 
A Dráva hullámterének magasabb szintjein az [[égerliget]]eket [[tölgy-kőris-szil ligeterdő]] ''(Carici brizoidis-Ulmetum)'' váltja fel. Ilyen [[Drávakeresztúr]]on a „Zokoga” erdő, [[Révfalu]] mellett pedig a „Lóka”.
 
==== Tölgy-kőris-szil liget ====
 
A [[tölgy-kőris-szil liget]]ek ''(Knautio drymeiae-Ulmetum)'' a '''Dráva-sík''' somogyi részén az ármentett oldal olyan, talajvízzel közepesen befolyásolt területein (a hullámtéren a magas ártéren, míg a mentett oldalon és a dombvidéken a kisebb vízfolyások vagy feltöltődésben lévő horpadások, égerlápok peremén) fordulnak elő olyan helyeken, amiket csak a nagyobb árvizek öntenek el. A szukcessziós sorban az [[égerliget]] és a [[gyertyános-tölgyes]] közötti átmenetnek tekinthetjük őket.
 
* A lombkoronaszint 25–30 méter magas. Állományalkotó fái:
** [[kocsányos tölgy]] ''(Quercus robur)'',
** [[magyar kőris]] ''(Fraxinus angustifolia ssp. pannonica)'',
** [[vénic szil]] ''(Ulmus laevis)''.
 
* A [[cserjeszint]]ben a [[kutyabenge]] ''(Frangula alnus)'' mellett megjelenik a [[ligeti szőlő]] ''(Vitis sylvestris)'' és a [[jerikói lonc]] ''(Lonicera caprifolium)''.
 
* Gyepszintjükben egyre ritkábbak a valódi ligeterdei fajok, amiket a hegy- és dombvidéki bükkösökre jellemző növények váltanak fel. Jellemző fajok:
** [[berki szellőrózsa]] ''(Anemone nemorosa)'',
** [[galambvirág]] ''(Isopyrum thalictroides)'',
** [[kapotnyak]] ''(Asarum europaeum)'',
** [[podagrafű]] ''(Aegopodium podagraria)'',
** [[odvas keltike]] ''(Corydalis cava)'',
** [[hagymás fogas-ír]] ''(Dentaria bulbifera)'',
** [[erdei madársóska]] ''(Oxalis acetosella)'',
** [[erdei kutyatej]] ''(Euphorbia amygdaloides)'',
** [[erdei szélfű]] ''(Mercurialis perennis)'',
** [[pettyegetett tüdőfű]] ''(Pulmonaria officinalis)'',
** [[sárga árvacsalán]] ''(Galeobdolon luteum)'',
** [[vicsorgó]] ''(Lathraea squamaria)'',
** [[hóvirág]] ''(Galanthus nivalis)'',
** [[salátaboglárka]] ''(Ficaria verna)'',
** [[podagrafű]] ''(Aegopodiun podagraria)'',
** [[erdei nenyúljhozzám]] ''(Impatiens noli-tangere)'',
** [[szálkás pajzsika]] ''(Dryopteris carthusiana)'',
** [[széles pajzsika]] ''(Dryopteris dilatata)'',
** [[fürtös gyűrűvirág]] ''(Carpesium abrotanoides)'',
** [[szártalan kankalin]] ''(Primula vulgaris)'',
** [[borostás sás]] ''(Carex strigosa)'',
** [[szúrós csodabogyó]] ''(Ruscus aculeatus)'',
** [[pirítógyökér]] ''(Tamus communis)'',
** [[békakonty]] ''(Listera ovata)'',
** [[nyugati csillagvirág]] ''(Scilla drunensis)'',
** [[tavaszi tőzike]] ''(Leucojum vernum)'',
** [[kockás liliom]] ''(Fritillaria meleagris)'',
** [[hármaslevelű szellőrózsa]] ''(Anemone trifolia)'',
** [[bogláros szellőrózsa]] ''(Anemone ranunculoides)'',
** [[pofók árvacsalán]] ''(Lamium orvala)''.
 
== Állatvilága ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Dráva-sík”