„Daimjó” változatai közötti eltérés

Daimjó (szerkesztés)

A lap 2008. május 11., 13:23-kori változata

51 bájt törölve ,  12 évvel ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
(szengoku daimjók)
A '''daimjó''' ([[japán nyelv|japánul]] 大名, [[magyar nyelv|magyar]] fordításban ''nagy név)'' a középkori [[Japán]]ban vidéki [[feudalizmus|feudális]] hadúr, az Edo-korszakban tartományi nagybirtokos. Hűbérbirtokaikon saját hadsereget tartottak, ők maguk azonban közletlenül függtek a [[sógun]]tól. Nem volt törvényszerű, de a legtöbb sógun és [[régens]] egykorona daimjódaimjók isközül voltkerült ki.
 
A sugo daimjók (守護大名) voltak az elsők, akik akorábban daimjótartományi címetkormányzók, viselték.sugok Avoltak, Muromacsi-korszakviselték ([[1336]]–[[1573]]) tartományi kormányzóiból,először a sugokbóldaimjó kerültek kicímet. Hűbérbirtokaikon nemcsak politikai és rendfenntartói, de gazdasági hatalmuk is volt. Ezeket a kiváltságaikat a Muromacsi-korszak első évtizedeiben szerezték meg. A leghatalmasabb sugo daimjók a Siba-, Hatakehama, Hoszokava- Jamana-, Óucsi- és Akamacu-klánokba tartoztak. A legnagyobbak több tartományt is uraltak.
 
A leghatalmasabb sugo daimjók a Siba-, Hatakehama, Hoszokava- Jamana-, Óucsi- és Akamacu-klánokba tartoztak. A legnagyobbak több tartományt is uraltak.
 
A szengoku daimjók (戦国大名) legtöbbje régebben sugo daimjó volt, mint a Szatake-, Imagava-, Takeda-, Toki-, Rokkaku-, Óucsi- és Simadzu-családok. A korábban [[sugodai]]ként és helyetteseikként szolgáló Aszakura-, Amago-, Nagao-, Mijosi-, Csószokabe-, Dzsimbó-, Hatano-, Oda- és Macunaga-klánok tagjai is daimjói címet kaptak, de Szengoku-korszakban emellett számos ronin is daimjóvá vált.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Speciális:MobileDiff/3305708”