„Abu Hámid al-Garnáti” változatai közötti eltérés

1100-ban (más források szerint 1080-ban) született Granadában. "Rendkívüli útjaira [[1130]]-ban indult. Abharon, Ardabilon keresztül Derbentbe érkezett, majd Szakszinban, a Volga alsó folyásánál lévő városban telepedett le. Innen jutott el a volgai [[bolgár]]ok földjére [[1135]]-ben, s egy év múltán tért vissza. A [[volga]]i bolgároknál szerezte első értesüléseit a környező finnugor területekről. [[1150]]-ben [[orosz]] területeken járt: a Volgán és az Okán hajózva Kijevbe jutott... Kijevből Magyarországra ment, ahol három évig tartózkodott. Ezután visszatért Szakszinba. Magyarországon fia, s rabnője maradt, Szakszinban is több felesége, ágyasa s gyermeke várta, ő azonban nem tért vissza hozzájuk, hanem Horezm érintésével [[mekka]]i zarándoklatra indult. [[1155]]-ben ismét [[Bagdad]]ban bukkant fel. Onnan készült Magyarországra visszatérni, amint azt [[II. Géza]] királynak megígérte, de ezt a tervét nem sikerült megvalósítania."<ref>[http://ludens.elte.hu/~briseis/finnugor/tortforras/abuhamid.html Abu-Hámid al-Garnáti<!-- Robot generálta cím -->]</ref>

"Az arab kalandor, aki művében hol ''Basgird''nak, hol ''Unkurijá''nak nevezi országunkat, érdeklődéssel ír a Budán élő mohamedánokról. Eleink a nálunk letelepült [[iszlám]] hívőket hol böszörményeknek, hol szaracénoknak, hol iszmaelitáknak mondták. A szerző megállapítja, hogy itteni mozlim hittestvérei hűséges alattvalói a „basgird királynak”, csak azt nem veszik jó néven, ha a keresztények oldalán mohamedánok ellen kényszerülnek hadba vonulni. Abu Hamidunk a [[keresztény]]ekkel el-elvitatkozik arról, milyen ártalmai vannak a borivásnak – ezt az ő hite tiltja –, magyar barátai viszont a borivás mellett kardoskodnak, ellenben vadul ostorozzák a többnejűséget, ami egy mozlim számára magától értetődő."<ref>[http://www.mno.hu/portal/82876 MN Magyar Nemzet<!-- Robot generálta cím -->]</ref>

"Abu-Hámid al-Garnáti arab utazó, aki 1150 körül járt Magyarországon, a következőket írja: "Országuk, melyet Unkúrijjának hívnak, 78 (vagy 70) városból áll, s mindegyikben számtalan erőd, a hozzá tartozó majorságokkal, falvakkal, hegyekkel, erdőkkel, kertekkel."<ref>[http://www.atreus.extra.hu/nyduv2.html Nyugat-Dunántúli várak<!-- Robot generálta cím -->]</ref>