„Csörötnek” változatai közötti eltérés

Az oltárkép a templom alapgondolatát fogalmazza meg: ‘Úgy‘''Úgy szerette Isten a világot, hogy ''szólt'' hozzá’''. Így is szerette: a szó szeretetével, a megszólítás melegével. Az oltárkép hármas tablóban Isten hozzánk való szólásának hármas módozatát állítja szemünk elé:

– tettekben megszólaló beszéd – az '''Atya''' igéje,

– szavakban szóló szavak – a '''Fiú''' igéje,

– kegyelemként beszélő kinyilatkoztatás – a '''Lélek''' igéje.

A középső tabló a '''kereszt'''. A fő hely, az 5 méteres kereszt uralkodói trón, amelyen a 2,7 méteres bronz korpusz nem annyira függ, mint inkább felénk közeleg.

A kereszt köré keretként szeretnénk felírni Szent János evangéliumának prológusát (Jn 1,1-18). ''„Kezdetben volt az Ige, az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige…'' (Jn 1,1) ''„S az Ige testté lett, és közöttünk élt…”'' (Jn 1,14). E sorok keretként körülfogva értelmezik a keresztet. A kereszt nem csupán a megváltó áldozat, hanem a kinyilatkoztatás eszköze is, Isten hozzánk való szólásának egyik módozata. Isten szólt hozzánk tettek módján, történelmi eseményekben, amelyeknek legnagyobbja a kereszt, az egész kinyilatkoztatás csúcsa és teljessége, középpontja és koronája.

A bal oldali tabló a '''Hegyi Beszédet''' (Mt 5-7.) ábrázoló jelenet, fából faragott féldombormű.

A jobb oldali tabló az '''Emmauszi jelenet''' (Lk 24,13-35)