„Kulturális tőke” változatai közötti eltérés

{{forma}}

{{lektor}}

Olyan kulturális alapelvek, amelyek kifejezik, hogy az adott társadalomban mit tartanak kívánatosnak és fontosnak.

Az értékek és azok sorrendje társadalmanként és korszakonként eltérőek. Európában, a feudalizmus időszakában az ügyességet, bátorságot és az erőt igen magasan értékelték; viszont az iparosodás után a harciasság háttérbe szorult és az üzleti ügyesség vált az egyik legjobban érdekelt tulajdonsággá.

==Lényege==

A [[befektető]]nek célja, hogy termékét (ami lehet bármi, akár egy személy is) széles körben propagálja és adja el, lehetőleg minél többször, esetleg más néven, de a termék jellegén nem változtatva. A propagálással megalapoz egyfajta tudást a [[fogyasztó]]ban, aki majd erre a tudásra alapozva figyeli, és követi nyomon a terméket, és veszi meg azt, mivel a népes és sokszinű [[médiatermékek]] összességét nem tudja átlátni, ezért figyelme erre a termékre összpontosul, melyről majdnem mindent tud, és tudását nem kell mindig újra felépítenie, legfeljebb kiegészítenie. Vagyis a kulturális tőke tulajdonképpen a fogyasztóé, a befektető csak alapoz rá.

 

Vagyis ha X sztár a második sorozat végeztével mondjuk énekelni kezd, akkor imidzsét alapjaiban meg kell tartania, hogy a fogyasztónak már csak kiegészítenie kelljen a meglévő imidzset (például az lesz a plusz információ, hogy nagyon szeretett már kiskorában is énekelni, és alig várta már, hogy gyermekkori álmát megvalósítsa stb.). A sztárnak az addigi imidzsét nem szabad lerombolnia, különben a fogyasztó elveszíti érdeklődését iránta, mert az addig róla szerzett tudását újra fel kellene építenie.

==Irodalom==

*Hartai László, Muhi Klára: Mozgókép és médiaismeret 2. (ISBN 9639376612)

==Külső hivatkozások==

* [http://www.mtapti.hu/mszt/19983/blasko.htm Blaskó Zsuza írása]

[[Kategória:Szociológia]]

[[kategória:Gazdaság]]