„Ötvösség” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→A hazai ötvösség története: tagolás |
|||
34. sor:
== A hazai ötvösség története ==
[[Kép:Tezaurul Sannicolau Mare 3.jpg|thumb|right| Nagyszentmiklósi aranykincsekből]]
Az ötvösművészet szempontjából [[1799]]-ben páratlan esemény történt a történelmi Magyarország területén, előkerültek a [[nagyszentmiklós]]i aranykincsek, színranyból készült ötvösmunkák, amelyek kb. a 6. században készültek, s a 8. századtól nyugodtak rejtekhelyükön, a 23 darabból álló gyűjtemény ma [[Bécs]]ben, a Kunsthistorisches Museumban található.
Magyarországon a [[15. század]]tól kezdve virágzott az ötvösművészet, főleg a [[Felvidék]]en és [[Erdély]]ben. Külön említést érdemelnek a 15. századból a gótikus ízlésben készült kelyhek, amelyeket speciális magyar díszítő eljárással, a sodronyzománccal díszítettek. A [[16. század]]ban Nürnberg és Augsburg ötvöseinek hatása alatt dolgoztak az itthoniak, legjobb a [[kassa]]i [[Anthonius]] mester, a [[lőcse]]i születésű [[Khuen János]].
A [[17. század]]ban a barokk stílus égisze alatt alkotó hazai ötvösművészek: Zomor Mihály, Hahn Sebestyén, a kassai Lippai János, a [[selmec]]i Weigl Bertalan
A [[20. század]] elején [[Zutt Richárd]] ötvösművész teremt új, modern iskolát német hatás alatt. [[Beck Ö. Fülöp]] szobrász egyben éremművész is volt, öccse, [[Fémes Beck Vilmos]] (1885-1918) iparművész és szobrász volt, az Iparművészeti Iskolában ötvösséget és mintázást tanult. Itthon az olasz kora reneszánsz érmek hatása alatt készült plakketjeivel tűnt fel. [[Ferenczy Béni]] kisplasztikákat készített, de éremművész is volt. Említésre méltó [[Csajka István]], [[Teván Margit]], [[Engelsz József]], [[Percz János]] munkássága.
| |||