„Ötvösség” változatai közötti eltérés

10 bájt hozzáadva ,  12 évvel ezelőtt
a
a (→‎Használati dísztárgyak története napjainkig: korr, elírás jav., linkesítés)
a (→‎A hazai ötvösség története: elírás jav., korr)
 
== A hazai ötvösség története ==
[[Kép:Tezaurul Sannicolau Mare 3.jpg|thumb|right|A Nagyszentmiklósi aranykincsekből]]
 
Az ötvösművészet szempontjából [[1799]]-ben páratlan esemény történt a történelmi Magyarország területén, előkerültek a [[nagyszentmiklós]]i aranykincsek, színranyból készült ötvösmunkák, amelyek kb. a 6. században készültek, s a 8. századtól nyugodtak rejtekhelyükön, a 23 darabból álló gyűjtemény ma [[Bécs]]ben, a Kunsthistorisches Museumban található.
 
A [[17. század]]ban a barokk stílus égisze alatt alkotó hazai ötvösművészek: Zomor Mihály, Hahn Sebestyén, a kassai Lippai János, a [[selmec]]i Weigl Bertalan. A 18. században a lőcsei Szilassy János, a XIX. század első felében a pesti Giergl Alajos, a besztercebányai Libay Sámuel és Szentpétery József ötvösművészete volt híres. A 19. század végén Hibján Samu és Tarján (Huber) Oszkár készítettek részben történeti stílusú, részben modern törekvésű ötvösműveket. <!--Háry Gyula, az ötvösség szempontjából az volt az ő tevékenysége, hogy kitűnő rajzokat készített ötvös munkákról, amelyekről aztán fa- vagy rézmetszetek készültek, s ezek révén publikálták azokat a milleniummi kiadványokban 1896-ban.-->
 
A [[20. század]] elején [[Zutt Richárd]] ötvösművész teremt új, modern iskolát német hatás alatt. [[Beck Ö. Fülöp]] szobrász egyben éremművész is volt, öccse, [[Fémes Beck Vilmos]] (1885-1918) iparművész és szobrász volt, az Iparművészeti Iskolában ötvösséget és mintázást tanult. Itthon az olasz kora reneszánsz érmek hatása alatt készült plakketjeivelplakettjeivel tűnt fel. [[Ferenczy Béni]] kisplasztikákat készített, de éremművész is volt. Említésre méltó [[Csajka István]], [[Teván Margit]], [[Engelsz József]], [[Percz János]] munkássága.
 
[[1956]] után a fiatal ötvösök azok, akik elsőként hozzák létre saját szervezetüket, amikor [[1958]]-ban megalakítják az [[Ötvös Stúdió]]t. Tagjai: [[Péri József]], [[Máté János]], [[Nagy József]], [[Szabó Gyula (ötvösművész)]], [[Dömötör László]], [[Barabás Lajos]], [[Engelsz József]], [[Tóthfalusi László]]. [[1967]]-ben egy fordulat következik be a fémművészetben. A változásokat [[Nagy József]], [[Jajesnicza Róbert]], [[Juhász Árpád]] hozza. A szobrász vált ötvössé. [[1980]]-as évektől már ötvösök készítenek fémbútorokat ([[Tagyi Zoltán]], [[Szedleczky Rudolf]], [[Flam Ferenc]]), világítótesteket ([[Házi Tibor (iparművész)|Házi Tibor]], [[Radnóti György]], [[Nádai Tibor]]).
 
Az eredményeket jól mutatják a rangos kiállítások, biennálék[[biennálé]]k. [[1996]]-ban rendezték meg az első [[Kortárs Ötvösművészeti Biennálét]] a [[ráckeve]]i [[Savoyai-kastély]]ban. A biennálé megismétlődött [[1998]]-ban, [[2000]]-ben. 2000-ben a [[győr]]i [[Városi Művészeti Múzeum]] a kortárs magyar ötvösművészetet elemző "Mesterek„Mesterek és tanítványok"tanítványok” című kiállítást mutatott be.
 
A [[Moholy-Nagy Művészeti Egyetem]] nyújtja az egyetlen felsőfokú diplomaszezési lehetőséget ezen a területen. Középfokú végzettség Budapesten a [[Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola|Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában]] szerezhető.