„Ötvösség” változatai közötti eltérés

106 bájt törölve ,  12 évvel ezelőtt
A [[19. század]]ban a [[klasszicizmus]] után, mintegy a század közepétől a régi stílusok utánzásában merül ki az ötvösművészet is, a többé-kevésbé ízléses készítményeket gyári úton termelik, majd a század legvégén és a [[20. század]]ban nemesedik ismét az ipar. Egyéni, modern művészek által rajzolt formák után termelnek olyan darabokat, melyeknek a használhatósága is megfelelő, s a fémformák is hangsúlyozottabbak. A [[20. század]] második felében a nemesfémeket templomokban, régi épületek restaurálásánál, s a modern stílusirányzatokhoz kapcsolódó ötvösmunkák mellett egyre inkább [[ékszerek]] készítésére használják.
 
== A hazai ötvösség rövid története ==
[[Kép:Tezaurul Sannicolau Mare 3.jpg|thumb|right|A Nagyszentmiklósi aranykincsekből]]
 
A [[17. század]]ban a barokk stílus égisze alatt alkotó hazai ötvösművészek: Zomor Mihály, Hahn Sebestyén, a kassai Lippai János, a [[selmec]]i Weigl Bertalan. A 18. században a lőcsei Szilassy János, a 19. század első felében a pesti Giergl Alajos, a besztercebányai Libay Sámuel és Szentpétery József ötvösművészete volt híres. A 19. század végén Hibján Samu és Tarján (Huber) Oszkár készítettek részben történeti stílusú, részben modern törekvésű ötvösműveket. <!--Háry Gyula, az ötvösség szempontjából az volt az ő tevékenysége, hogy kitűnő rajzokat készített ötvös munkákról, amelyekről aztán fa- vagy rézmetszetek készültek, s ezek révén publikálták azokat a milleniummi kiadványokban 1896-ban.-->
 
A [[20. század]] elején [[Zutt Richárd]] ötvösművész teremt új, modern iskolát német hatás alatt. Az [[éremművészet]] első jelentős alkotója [[Beck Ö. Fülöp]] szobrászőtvös egyben- éremművész. is volt, öccseÖccse, [[Fémes Beck Vilmos]] (1885-1918) iparművészötvös és- szobrászéremművész is jelentős alkotó volt,. Mindketten az Iparművészeti Iskolában ötvösséget és mintázást tanulttanultak. ItthonNéhány az olasz kora reneszánsz érmek hatása alatt készült plakettjeivel tűnt fel. [[Ferenczy Béni]] kisplasztikákat készített, de éremművész is volt.híres Említésremagyar méltóötvös: [[Csajka István]], [[Teván Margit]], [[Engelsz József]], [[Percz János]] munkássága.
 
[[1956]] után a fiatal ötvösök azok, akik elsőként hozzák létre saját szervezetüket, amikor [[1958]]-ban megalakítják az [[Ötvös Stúdió]]t. Tagjai: [[Péri József]], [[Máté János]], [[Nagy József]], [[Szabó Gyula (ötvösművész)]], [[Dömötör László]], [[Barabás Lajos]], [[Engelsz József]], [[Tóthfalusi László]]. [[1967]]-ben egy fordulat következik be a fémművészetben. A változásokat [[Nagy József]], [[Jajesnicza Róbert]], [[Juhász Árpád]] hozza. A szobrász vált ötvössé. [[1980]]-as évektől már ötvösök készítenek fémbútorokat ([[Tagyi Zoltán]], [[Szedleczky Rudolf]], [[Flam Ferenc]]), világítótesteket ([[Házi Tibor (iparművész)|Házi Tibor]], [[Radnóti György]], [[Nádai Tibor]]).
 
Az eredményeket jól mutatják a rangos kiállítások, [[biennálé]]k. [[1996]]-ban rendezték meg az első [[Kortárs Ötvösművészeti Biennálét]] a [[ráckeve]]i [[Savoyai-kastély]]ban. A biennálé megismétlődött [[1998]]-ban, [[2000]]-ben. 2000-ben a [[győr]]i [[Városi Művészeti Múzeum]] a kortárs magyar ötvösművészetet elemző „Mesterek és tanítványok” című kiállítást mutatott be.