„Ötvösség” változatai közötti eltérés

A [[17. század]]ban a barokk stílus égisze alatt alkotó hazai ötvösművészek: Zomor Mihály, Hahn Sebestyén, a kassai Lippai János, a [[selmec]]i Weigl Bertalan. A 18. században a lőcsei Szilassy János, a 19. század első felében a pesti Giergl Alajos, a besztercebányai Libay Sámuel és Szentpétery József ötvösművészete volt híres. A 19. század végén Hibján Samu és Tarján (Huber) Oszkár készítettek részben történeti stílusú, részben modern törekvésű ötvösműveket. <!--Háry Gyula, az ötvösség szempontjából az volt az ő tevékenysége, hogy kitűnő rajzokat készített ötvös munkákról, amelyekről aztán fa- vagy rézmetszetek készültek, s ezek révén publikálták azokat a milleniummi kiadványokban 1896-ban.-->
 
A [[20. század]] elején [[Zutt Richárd]] ötvösművész teremt új, modern iskolát német hatás alatt. Az [[éremművészet]] első jelentős hazai alkotója [[Beck Ö. Fülöp]] őtvös - éremművész. Öccse, [[Fémes Beck Vilmos]] (1885-1918) ötvös - éremművész is jelentős alkotó volt. Mindketten az Iparművészeti Iskolában ötvösséget és mintázást tanultak. Néhány híres magyar ötvös: [[Csajka István]], [[Teván Margit]], [[Engelsz József]], [[Percz János]].
 
[[1956]] után fiatal ötvösök elsőként hozzák létre saját szervezetüket, amikor [[1958]]-ban megalakítják az [[Ötvös Stúdió]]t. Tagjai: [[Péri József]], [[Máté János]], [[Nagy József]], [[Szabó Gyula (ötvösművész)]], [[Dömötör László]], [[Barabás Lajos]], [[Engelsz József]], [[Tóthfalusi László]]. [[1967]]-ben egy fordulat következik be a fémművészetben. A változásokat [[Nagy József]], [[Jajesnicza Róbert]], [[Juhász Árpád]] hozza. A szobrász vált ötvössé. [[1980]]-as évektől már ötvösök készítenek fémbútorokat ([[Tagyi Zoltán]], [[Szedleczky Rudolf]], [[Flam Ferenc]]), világítótesteket ([[Házi Tibor (iparművész)|Házi Tibor]], [[Radnóti György]], [[Nádai Tibor]]).