Wikipédia

„Királyföld” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
aNincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
'''Királyföld''', latinul ''Fundus Regius'', németül ''Königsboden'' a [[Nagy-Küküllő]] és az [[Olt]] közötti történelmi tájegység neve. Néha '''Szászföld''' vagy '''Szászok földje''' néven is említik. A terület a [[13. század]]ig királyi birtok volt, ezt kapták meg a betelepülő [[erdélyi szászok]]. A területen az [[Andreanum]] által rögzített kiváltságok voltak érvényben. A Királyföld egyházi, közigazgatási és kulturális központja [[Nagyszeben]] volt.
 
== Fekvésük ==
Az [[1867]]-es kiegyezést követően megindult a kilenc [[szék]]ből és két kerületből álló Királyföld betagolása a vármegyerendszerbe. Az [[1872]]. május 11-én a [[medgyes]]i gyűlés a ''Szász Nemzeti Program''-ban bizonyos feltételekkel elfogadta a dualizmust. Az egyik feltétel az lett volna, hogy a Királyföld önálló megyeként továbbra is fennmaradjon, ezt azonban a román képviselők ellenezték. Végül az [[1876]]. évi XII. törvénycikkel feldarabolták a Királyföldet.
A szász székek területe eredetileg 190 km hosszú, keskeny földsáv volt Dél-Erdélyben, mely [[Szászváros]]tól a [[Homoród]]mentéig nyúlt el. E területsáv a későbbiekben észak-déli irányban nőtt.
 
== Történetük ==
Az [[erdélyi szászok]] 12. századi betelepülését követően az [[Andreanum]] rendezte jogi helyzetüket és szabta meg autonómiájukat ([[1224]], megerősítve 1486). Felettes szervük a szebeni ispán lett. Vásártartási jogot és adókedvezményt, sőt Nagyszeben árumegállító jogot is kapott [[Nagy Lajos]]tól. [[1437]]-ben az erdélyi ''három nemzet'' (magyarok, székelyek, szászok) uniója is kodifikálást nyert, ezt az uniót többször megerősítették. A 15. századtól a ''szász universitas'' újabb önrendelkezési eredményeket ért el, így a saját bíráskodás (''királybíró''), ill. a szász önkormányzat vezetőjének kijelölése ([[comes saxorum]]), aki egyben a főszék fővárosa, Nagyszeben polgármester is volt. A jogilag különálló székek (melyek egymással universitast alkottak) az 1876-os vármegyerendezésig maradtak fenn, ezután [[Brassó vármegye]], [[Szeben vármegye]], [[Nagy-Küküllő vármegye]] ill. [[Beszterce-Naszód vármegye]] részét képezték. Az asszimiláció már a 20. század elején beindult, pl. [[Brassó]] város lakossága a román impérium alatt vált német többségűből magyar többségűvé (ma román többségű). Ma, az 1970-es évek kivándorlása folytán a terület német lakossága minimális.
== A székek ==
*[[Nagyszeben]] (lat. Cybinium, n: Hermannstadt, r: Sibiu) főszék
*[[Segesvár]] (lat:Saxoburgum, n: Schäßburg, r: Sighişoara
*[[Szászsebes]] (n:Mühlbach, r: Şebeş)
*[[Nagysink]] (n:Großschenk, erdélyi szász:Schoink, r:Cincu)
*[[Szerdahely]] (n:Reußmarkt, erdélyi szász:Ruzmargt, r:Miercurea Sibilului
*[[Kőhalom]] (n:Reps, erdélyi szász:Kozd, r: Rupea)
*[[Újegyház]] (n:Leschkirch, erdélyi szász: Leuskyrch, r:Nocrich)
*[[Szászváros]] (n:Broos, erdélyi szász: Waras, r: Oraştie
későbbi alapítás:
*[[Medgyes]] (n:Mediasch)
*[[Nagyselyk]] (n:Marktschelken, r:Şeica Mare)
számos település pedig bár megindult az önállósodás útján, végül nem lett teljesjogú székváros, pl [[Nagyekemező]] (n:Großprobstdorf, r:Târnava) stb.
 
== Kultúra ==
Jellegzetes építészeti emlékük az [[erődtemplom]]. Egyedi tájnyelvük a luxemburgihoz áll közel. Nagyszeben város 2008-ban (két társrendező településsel) [[Európa kulturális fővárosa]].
 
==Külső hivatkozások==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Királyföld”