„Zsaru vagy csirkefogó?” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
a
|jelmeztervező =Paulette Breil<br>Marie-Françoise Perochon<br>Andrèe Ramos
|vágó =Michelle David
|forgalmazó ={{zászló|magyar}} [[MOKÉP]] ([[Magyarország]], mozi)<br>{{zászló|magyar}} Best Kft. (Magyarország, [[DVD]])
|gyártó =[[Gaumont International]]<br>Cerito Films
|bemutató ={{zászló|francia}} [[1979]]. [[március 28]]. ([[Franciaország]])
|bemutató éve =1979
|időtartam =107 perc
|nyelv =[[francia nyelv|francia]]
|korhatár =
|költségvetés =
}}
 
A '''''Zsaru vagy csirkefogó?''''' ''(Flic ou voyou)'' [[1979 a filmművészetben|1979]]-ben készült színes, francia bűnügyi vígjáték. Eredeti címe: ''Flic ou voyou.'' Ez volt [[Jean-Paul Belmondo]] első közös filmje [[Georges Lautner]] rendezővel. A produkcióban inkább a vígjátéki, semmint a bűnügyi elemek dominálnak. A ''Zsaru vagy csirkefogó?'' kiugró sikert ért el [[Franciaország]]ban, csak [[Párizs]]ban több mint egymillió néző látta. Ennek köszönhetően a következő években a Belmondo–Lautner páros elkészítette a ''[[Szabadlábon Velencében]]'' ([[1980 a filmművészetben|1980]]), ''[[A profi]]'' ([[1981 a filmművészetben|1981]]) és a ''[[Kellemes húsvéti ünnepeket!]]'' ([[1984 a filmművészetben|1984]]) című filmeket.
 
==TörténetA cselekmény==
{{spoiler}}
A helyszín a csodaszép [[Nizza]]. Bertrand felügyelőt és alkalmi barátnőjét meggyilkolják egy lakásban. ValakikA azonbantettesek a felügyelőt egy autóba ültetik, újra lelövik, a kocsit pedig egy szakadékba lökik. A meggyilkolt rendőr özvegyét rövidesen felkeresi egy Antonio Cerutti nevű férfi, aki állítása szerint annak a prostituáltnak a testvére, aki mellett a felügyelőt valójában megölték. Madame Bertrand egy jelenlévő barátjára bízza Ceruttit. A rámenős Cerutti – aki a börtönből frissen szabadultnak mondja magát – átlát a szitán, miheztartás végett megjegyzi, hogy sejti, nem a rendőri fizetésből futotta az elhunytnak ilyen luxusra. Kilátásba helyezi, hogy hamarosan visszatér. Az özvegytől egyenesen Cerutti mamához megy. A néző számára ekkor kiderül, hogy a vagány férfi valójában nem az asszony fia. Cerutti mama locsog-fecseg, elmondja például, hogy lányát egy Mario nevű alak szédítette. Langlois úr vendéglőjében az ál-Cerutti a maga módján (néhány pofonnal és ökölcsapással) megpróbálja szóra bírni Mariót, aki viszont keveset tud. Utána maga a vendéglős kerül sorra, akinek a felesége is jelen van. A trió végül bevallja, hogy mi történt valójában: a bűntett helyszínén két nyomozó, Rey és Massard jelentek meg elsőként, ők vitték el a hullát máshová. A két korrupt zsaru Musard úrnak dolgozik, aki a szerencsejáték-üzletet tartja kézben.
 
Az ál-Cerutti egy este elrabolja Musard urat, és meztelenül kirakja az utcára egy telefonfülke közelében. Ezzel a trükkel néhány órára kivonja a férfit a forgalomból. Közben elmegy Musard úr kaszinójába, és robbanóanyagot helyez el az irodában. A robbanás nyomán óriási pánik támad. Az ál-Cerutti arra számít, hogy Musard az akcióval a nizzai alvilág másik fejesét, Achille-t gyanúsítja majd. Miután távozik a kaszinóból, útközben segít egy elegáns nőnek, akinek lerobbant a kocsija. A nő házába mennek, ahol rövidesen ágyba kerülnek. Az asszony szintén ott volt a kaszinóban a robbanás idején. Másnap, reggeli közben együtt olvassák az esetről szóló sajtóhíreket. Hamarosan elválnak, hiszen az asszony – Edmonde Puget-Rostand – írónő, dolgoznia kell.
 
[[Kép:Voyou1.jpg|rightleft|thumb|250px|Madame Bertrand villájában (Jean-Paul Belmondo és Michel Peyrelon)]]
 
Az ál-Cerutti visszatér Bertrand özvegyéhez, ahol már jelen van Musard úr riválisa, Achille. A férfi megtagadja, hogy fizessen Ceruttinak. Megjelenik Rey és Massard. Rey leüti Ceruttit. Az alélt férfit pisztollyal a kezében kiteszik az országútra, nem messze Mario hullájától. Cerutti alig tér magához, már ott a rendőrség. Beviszik, s némi ütlegeléssel színezve kihallgatják. Éppen a folyosón viszik a zárkájába, amikor megjelenik egy fiatal lány, aki apjaként kiált utána. Grimaud felügyelő gyorsan az irodájába tessékeli a Charlotte nevű lánykát. Rövidesen sor kerül Cerutti és Charlotte találkozására. A lány [[Anglia|Angliában]] nevelkedett eddig, de eljött az iskolából, a férfi pedig valójában rendőr. Egyébként tényleg apáról és lányáról van szó. Cerutti Edmonde-hoz küldi Charlotte-ot. Mivel Grimaud is rájött arra, hogy őrizetese valójában rendőr, Cerutti titkos szövetséget ajánl neki, hogy rács mögé jutassák Musard-t és Achille-t. Mario meggyilkolásának helyszíni rekonstrukciója közben Cerutti megszökik. Autós hajsza során sikerül leráznia üldözőit. Edmonde-hoz megy, ahol békésen vacsorázgatnak négyesben. (A negyedik személy Edmonde férje.) Charlotte azzal próbálja felhívni magára a figyelmet, hogy azt állítja, állapotos. Cerutti és Edmonde azonban tudják, hogy mindez csak mese, hogy foglalkozzanak kicsit a lánnyal.
[[Kép:Voyou6.jpg|right|thumb|250px|Madame Puget-Rostand ágyában (Jean-Paul Belmondo és Marie Laforêt)]]
 
MégCerutti még aznap este Cerutti elmegy Langlois úr vendéglőjébe. Hazaküldi a kuncsaftra váró kurvákat, és benzint locsol szét a helyiségben. Utána úgy tesz, mintha Musard urat hívná, majd a Langlois házaspár szeme láttára felgyújtja a vendéglőt. Achille-nek a házaspár természetesen azt bizonygatja, hogy a gyújtogatás Musard úr parancsára történt. Langlois elejtett megjegyzése azonban gyanút ébreszt Achille-ben. Elküldi nyomozni Reyt és Massard-t, akik Cerutti mamához mennek látogatóba. Az asszony persze elmondja, hogy neki nincs fia. Közben az ál-Cerutti kimegy a repülőtérre. Itt elfogja azt a kábítószer-szállítmányt, ami egy játékmaciban érkezik Musard számára. Utána felhívja őt, s úgy beszél, mintha Achille utasítására cselekedne. Mellesleg kilátásba helyezi, hogy pár perc múlva újra felrobban Musard irodája, ami be is következik. Grimaud felügyelő kávézgatás közben örömmel olvassa a bandaháborúról szóló újsághíreket.
 
[[Kép:Voyou3.jpg|rightleft|thumb|250px|Grimaud felügyelő és Musard úr (balra: Michel Galabru, jobbra: Georges Géret)]]
 
Massard és Rey már tudják, hogy Cerutti valójában nem az, akinek mondja magát, de még mindig nem tudják, kicsoda valójában. Hamarosan ez is kiderül: Cerutti nem más, mint Borovitz felügyelő Párizsból, a korrupt zsaruk réme. Massard a lebukás elől [[Velence|Velencébe]] akar menni, hogy ott várja ki a bandaháború végét, Rey azonban végezni akar Borovitz felügyelővel. Egy ízben a nyomába ered, de Borovitz csapdába csalja egy szaunában. Miután Rey megpróbálja megölni, Borovitz bezárja egy szaunafülkébe, és forró gőzt enged rá. Később a hullát liften felküldi Achille lakásába, és kihívja rá a rendőrséget. Achille-t letartóztatják. Massard ráébred arra, hogy egykori megbízója, Achille fölött eljárt az idő. Elmegy Musard-hoz, és szövetséget ajánl neki. Álarcosok egy presszó teraszáról elrabolják Borovitz lányát. Massard felajánlja Borovitznak, hogy visszaszerzi a lányt, amennyiben a felügyelő tisztára mossa őt. Mivel Grimaud felügyelő megtagadja a segítségét, Borovitz magánakcióba kezd. Kiviszi Achille-t a rendőrségről, s a szaunában megpróbálja szóra bírni. Kiderül, hogy Achille tényleg semmit nem tud Charlotte elrablásáról. Jelentkezik azonban Musard, és alkut ajánl Borovitznak. Találkát beszélnek meg, ahol Massard jelenik meg Charlotte-tal. Valójában Massard megölte a lány őrzőit és Musard-t, hogy elnyerje Borovitz bizalmát Charlotte visszajuttatásával. Borovitz úgy tesz, mintha hálás lenne. Átadja kocsija kulcsát Massard-nak, hogy az immár fölöslegessé vált Achille-t ő vigye vissza a rendőrségre. A rendőrségi rádión viszont azt a felhívást teszi közzé, hogy Achille Massard segítségével megszökött. Massard az autóban visszautasítja Achille ajánlatát, hogy szökjenek meg: ő komolyan elhitte, hogy Charlotte visszajuttatásával sikerült elsimítani régebbi zűrös ügyeit. A rendőrök rövidesen megállítják Massard kocsiját, és megkísérlik letartóztatni a férfit. Erre Massard – még mindig Achille-lal az autóban – menekülőre fogja, de karambolozik. A kigyulladt kocsi égve zuhan egy töltésről a közeledő vonat elé. A nizzai alvilágot a rendőrség immár lefejezte. Borovitz és Charlotte búcsút vesznek Edmonde-tól…
[[Kép:Voyou4.jpg|right|thumb|250px|Massard és Rey (balra: Jean-François Balmer, jobbra: Tony Kendall)]]
 
* A film előzménye, hogy Belmondo és Lautner kölcsönösen kinyilvánította azon óhaját, hogy szeretnének egymással dolgozni. Miután csatlakozott hozzájuk Michel Audiard forgatókönyvíró, elkezdtek megfelelő témát keresni. Szerették volna, ha filmjük tele lenne akciókkal, váratlan fordulatokkal, valóságos figurákkal. Az alapanyagot Michel Grisolia ''L'Inspecteur de la mer'' (A tenger felügyelője) című regénye szolgáltatta. Egész pontosan a könyv egyik jelenete, és főleg egyik szereplője tűnt érdekesnek számukra.
 
* Belmondót örömmel töltötte el, hogy lényegében két szerepet játszik egyszerre. Lautner kívánsága az volt, hogy ezúttal főleg színészi eszköztárát csillogtassa meg, kevesebb kaszkadőrmutatványa legyen.