„Kőzetliszt” változatai közötti eltérés

349 bájt törölve ,  13 évvel ezelőtt
teljes átdolgozás; tévedések ki
a (Iszap lapot átneveztem Kőzetliszt névre: az iszap genetikai kategória)
(teljes átdolgozás; tévedések ki)
[[Kép:Mud closeup.jpg|thumb|right|250px|Iszap]]
Az '''Iszap''' a talaj 0,002-0,02 mm szemnagyságú része.
 
A '''kőzetliszt''' a törmelékes üledékek az agyag és a homok közé eső méretű szemcsékből álló része. Alsó mérethatárát a különféle osztályozó rendszerek kissé, a felső mérethatárt nagyon sokféleképpen szabják meg.
A kisebb alkotókból álló talajt [[agyag]]nak, a nagyobb alkotókból állót [[homokliszt]]nek (mo) nevezzük. Az iszap hézagai [[baktérium]]ok által átjárhatóak, a szemcsék között csak korlátozottan alakul ki [[kohéziós kötődés]], ezért a gyengén-, vagy közepesen kötött talajok közé soroljuk.
 
A kőzetliszt méret gyakorlatilag a törmelékes aprózódás alsó határa; az ennél kisebb szemcsék már zömmel [[agyagásvány]]okból állnak — az az üledék, amelyben azok vannak többségben, az [[agyag]]. Szükségképpen a kőzetliszt szemcsék mérettartományának alsó határa viszonylag objektív — itt a „viszonylag” azt jelenti, hogy ez egyes szerzők nem túl különbözően szabják meg. A különböző [[szedimentológia]]i rendszerekben, illetve társtudományokban a
== Keletkezése ==
* 0,002 mm,
A hegyekből, dombok magjából idővel a folyókba, tengerbe, tavakba kerül egy üledékes anyag. Ez a tenger [[erózió]]ja lévén [[erozálás|erozál]]. Az erózió során magába szívja a talaj ásványi anyag tartalmát, így meglehetősen értékessé válik. <small>''[[Iszap#Az iszap veszélyforrásai|Ez bizonyos veszélyforrásokra ad okot]]''</small>.
* 0,0039&nbsp;mm,
* 0,005&nbsp;mm,
* 0,01&nbsp;mm
alsó mérethatárok fordulnak elő.
 
A kőzetlisztnél nagyobb szemcséket nevezzük [[homok]]nak. A homok és a kőzetliszt ásványtanilag azonos, csak a szemcsék mérete tér el. Mivel e két kategória mérethatára nagrészt szubjektív az egyes, elfogadottabb rendszerekben alábbi méretekkel talákozhatunk:
== Az iszap felhasználása ==
* 0,02&nbsp;mm,
Az iszap jelenlegi felhasználási formái:
* 0,05&nbsp;mm,
* [[Vasút]]i [[töltés]]ek, [[árvízvédelem]]
* 0,06&nbsp;mm,
* [[Kozmetika]] (''iszappakkolás'')
* 0,063&nbsp;mm,
* [[Homok]], [[agyag]] előállítása
* 0,1&nbsp;mm.
=== Természeti formák ===
Az iszap homokkal összeállva [[lösz]]t képer.
 
Hidraulikai megfontolásokból a [[földtan]]ban a legtöbb szerző a 0,002&nbsp;mm alsó és a0,06&nbsp;mm felső határt fogadja el.
== Az iszap veszélyforrásai ==
A rendkívüli ásványi anyag felvevő képességének „köszönhetően” nagyok sok, bele nem kerülni akaró anyagot is felvehet. Kialakulhat a [[galvániszap]], mely rettenetesen mérgező formája az anyagnak. A [[lösz]] kiszáradása, leomlása komoly [[anyagi kár]]okhoz és [[egészségügyi kár]]okhoz vezet.
 
==Tulajdonságai Keletkezése ==
I<small>p</small>= 7-15 %
 
A szélfútta anyagból lerakódó és zömmel kőzetliszt méretű szemcsékből álló kőzet a [[lösz]]; a vízből kiülepedő kőzetlisztet [[iszapnak]] nevezzük. Az iszapok kötöttsége szerint megkülönböztetjük a vízben széteső, laza [[aleurit]]ot az erősebben kötött, tömör [[aleurolit]]tól.
Nedves anyag, részecskési között folyadék található.<br>
Szerves és szervetlen alkotórészei is lehetnek.
Hazánkban néha [[lösz]]szel kevert réteget alkot. (lösziszap)
 
==Források==
 
* Dr Rózsa László Az alapozás kézikönyve Műszaki Könyvkiadó Bp. 1977 ISBN: <small>963 10 1795 8</small>
* Balogh Kálmán et al., 1991: Szedimentológia II. Akadémiai Kiadó, Budapest. p. 181-182.
* [http://shape.proweb.hu/main.php?rovat=5&cikk=55 shape.proweb.hu egyik cikke]
 
[[en:Mud]]
[[ay:Ñiq'i]]
[[cs:Bahno]]
[[da:Mudder]]
[[de:Schlamm]]
[[eo:Ŝlimo]]
[[es:Barro]]
[[et:Muda]]
[[fi:Liete]]
[[fr:Boue]]
[[he:בוץ]]
[[hi:मिट्टी]]
[[id:Lumpur]]
[[it:Fango]]
[[ja:泥]]
[[nl:Modder]]
[[pt:Lama]]
[[ru:Грязь]]
[[tr:Çamur]]
[[uk:Шлам]]
[[yi:מאראסט]]
[[zh:泥]]