Roux

Roux (vallonul: El Rou-dlé-Tchålerwè, a helyi dialektusban: Au Roû) település a belgiumi Hainaut tartományban található Charleroi város része. A települést, amelynek területe 5,46 km² és lakossága kb. 9100 fő, 1977-ben vonták össze a közeli nagyvárossal, és a Brüsszel-Charleroi csatorna osztja két részre.

Roux
Közigazgatás
Régió	Vallónia
Közösség	Belgiumi Francia Közösség
Tartomány	Hainaut
Járás	Charleroi (arrondissement)
Város	Charleroi
Irányítószám	6044
Körzetszám	071
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Elhelyezkedése
Roux Pozíció Belgium térképén
é. sz. 50° 25′ 51″, k. h. 4° 23′ 14″50.430833333333, 4.3872222222222

Roux és a szomszédos Monceau-sur-Sambre területén található egy nagy rendezőpályaudvar. A településen található még számos farm, valamint biztonsági őrök képzésével foglalkozó közelharc-iskola.

Az 1886-os sortüzek

1885-86 telén a vallonok elégedetlensége számos tüntetésben, sztrájkban robbant ki. Az első megmozdulások Liège-ben és hamarosan más városokra is átterjedtek, a zavargások és gyárgyújtogatások megfékezésére kivezényelt csendőrök és katonák rálőttek a tüntetőkre. Ezt történt roux-i Bougard üveggyárban is, ahol a sortűznek 12 áldozata volt.

A zavargásokat megelőző évtizedekben a belga szociális és munkajogi szabályozás meglehetősen hátrányos, helyenként kétségbeejtő körülményeket teremtett a munkásoknak, az ország gazdasági fejlődése és az általánosan növekvő jólét ellenére. Általános volt a rendkívül hosszú munkanap (hajnali 5 és este 19 között nyáron), túlzsúfolt lakások, nők és gyermekek kizsákmányolása, valamint a munkásokkal szemben elkövetett visszaélések (pl. fizetések visszatartása, vagy természeben juttatásokkal való helyettesítése).

A helyzet odáig fajult, hogy 1886. november 9-én maga a király vette a védelmébe a munkásokat és felszolította a kormányt és a parlamentet, hogy alkosson törvényeket a munkások jogainak garantálására. Ettől kezdve sorra születtek a munkások helyzetének javítását célzó intézkedések. Egy újabb általános sztrájkot követően 1893-ban a férfiaknak megadták az általános választójogot, a korábbi vagyon-alapú cenzus helyett.

Vallónia a sztrájkból született?

Ezzel a címmel tartottak egy konferenciát 1986-ban, száz évvel a sztrájk kitörése után Liège-ben. Mateo Alaluf vetette fel azt az ötletet, hogy a vallon identitástudatot az 1886 és 1961 közötti nagy munkabeszüntetések formálták leginkább. Valóban ebben az időben számos sztrájk volt, amelyeket a munkások helyzetének javítása érdekében hirdettek meg: 1886-ban, 1893-ban (a választójogért), 1902, 1913, 1932, 1950 (III. Lipót belga király visszatérése ellen) és 1960-1961-ben a kormány takarékossági programja értelmében. Ekkor már Vallónia önállósága is elhangzott, mint a munkások egyik követelése.

Lásd még

• Léopold Genicot, Nouvelle histoire de la Wallonie, Bruxelles, p. 190.