„Vesta-szüzek” változatai közötti eltérés

a
+link
(korr., rendezgetés, linkek, forrás)
a (+link)
[[Kép:Vestal.JPG|thumb|200px]]
A '''Vesta-szüzek''' [[Vesta]] istennő papnői voltak az ókori [[Róma|Rómában]]. Létszámuk eleinte négy, később hat.
 
Mondabeli elődjük [[Rhea Silvia]] ([[Romulus és Remus]] anyja). A hagyomány szerint eredetileg a királyok válogatták ki őket, a királyság megszüntével pedig a [[pontifex maximus]] (főpap), mégpedig sorshúzás útján a 20 jelölt közül. Eredetileg csak [[patrícius]] leányok jöhettek számba, később [[plebejus]] eredetűek is, akik 6 évnél idősebbek, de 10 évnél fiatalabbak voltak. A jelöltséget el kellett fogadni, alóla csakis a legritkább esetekben mentettek fel valakit. A sorsolás után megtörtént az inauguráció, melynek színhelye az [[Vesta-szüzek háza|Atrium Vestae]] volt. A beiktatás napjától számítva a Vesta-szűznek 30 évig kellett hivatalban maradnia; 10 évig tanult, 10 évig őrizte a tüzet és 10 évig tanított. A 30 esztendő leteltével joguk volt hozzá, hogy tisztjüktől megváljanak (exauguráció) és férjhez menjenek. A szüzek teendői voltak: a szent tűz fentartása, a Palladium ([[Pallasz Athéné]] szent képe) őrzése és az előírt áldozatok bemutatása. Mulasztásukért szigorúan bűnhődtek. Ha a szent tűz kialudt, korbácsütésekkel, ha a szüzesség fogadalmát megszegték, elevenen való eltemetéssel büntették őket. Ha kötelességeiket megfelelően teljesítették, páratlan tekintélyt és tiszteletet élveztek. Személyük szent és sérthetetlen volt, fontos okmányokat (végrendeletek stb.) náluk helyeztek letétbe; a városban liktor haladt előttük; ha a vesztőhelyre tartó gonosztevővel találkoztak, jogukban állt, megkegyelmezzenek neki. Jelvényeik: hosszú, fehér ruha és homlokkötő (infula), mely alól hajuk (menyasszonyok módjára) hat fonatban omlott kétfelé.