„Dmitrij Ivanovics Mengyelejev” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Armin10 (vitalap | szerkesztései)
Armin10 (vitalap | szerkesztései)
24. sor:
 
[[1860]]-ban felfedezte a [[kritikus hőmérséklet]]et, amely felett a [[gázok]] nem [[cseppfolyós]]íthatóak, felismerte az [[általános gáztörvény]]t, a [[nyomás]], [[hőmérséklet]] és [[térfogat]] kapcsolatát, kutatta az [[oldat]]ok kémiáját, s a [[vegyészet]] [[mezőgazdaság]]i hasznosítását. Feltalált egy [[füst]] nélküli [[lőpor]]t, s nagy érdemeket szerzett az állami mérésügy vezetőjeként. Foglalkozott a [[hőtan]]i jelenségekkel, a különféle [[halmazállapot]]ú testek kiterjedésével, [[fizika]]i, [[kémia]]i átalakulásaival. [[Léghajó]]val is kísérletezett, [[1887]]-ben teljesen egyedül emelkedett a magasba, hogy lefényképezzen egy [[napfogyatkozás]]t, s bár a jármű kezeléséről semmit sem tudott, biztonságban ért [[föld]]et.
 
[[Kép:Дмитрий_Иванович_Менделеев_12.jpg]]
[[Liberális]] nézetei, a diákság elnyomását bíráló nyilatkozatai miatt többször került összeütközésbe a [[cári]] [[rendszer]]rel. [[1880]]-ban nem választották meg az [[akadémia]] rendes tagjává, [[1890]]-ben a diákság egy [[petíció]]jának támogatása miatt [[nyugdíj]]azták, s többé nem kapott [[tudomány]]os beosztást. [[Mengyelejev]] az egyszerű [[ember]]ekkel rokonszenvezett, még [[világhírű]] [[tudós]]ként is a [[vonat]] harmadik osztályán utazott, hogy társaságukban lehessen. Lánglelkű [[hazafi]] is volt, így a [[rendszer]]rel szemben táplált fenntartásai ellenére az [[orosz]]-[[japán]] háború [[1904]]-es kitörése után támogatta a [[háború]]s erőfeszítéseket. [[1906]]-ban, néhány hónappal halála előtt felmerült a neve a [[Nobel-díj]] kapcsán, de a kitüntetést végül a [[francia]] [[Henri Moissan]] kapta.
[[Liberális]] nézetei, a diákság elnyomását bíráló nyilatkozatai miatt többször került összeütközésbe a [[cáricár]]i [[rendszer]]rel. [[1880]]-ban nem választották meg az [[akadémia]] rendes tagjává, [[1890]]-ben a diákság egy [[petíció]]jának támogatása miatt [[nyugdíj]]azták, s többé nem kapott [[tudomány]]os beosztást. [[Mengyelejev]] az egyszerű [[ember]]ekkel rokonszenvezett, még [[világhírű]] [[tudós]]ként is a [[vonat]] harmadik osztályán utazott, hogy társaságukban lehessen. Lánglelkű [[hazafi]] is volt, így a [[rendszer]]rel szemben táplált fenntartásai ellenére az [[orosz]]-[[japán]] háború [[1904]]-es kitörése után támogatta a [[háború]]s erőfeszítéseket. [[1906]]-ban, néhány hónappal halála előtt felmerült a neve a [[Nobel-díj]] kapcsán, de a kitüntetést végül a [[francia]] [[Henri Moissan]] kapta.
 
[[Mengyelejev]] 73 éves korában, [[1907]]. február 2-án halt meg [[Szentpétervár]]on. Tiszteletére nevezték el a [[periódusos rendszer]] [[1955]]-ben felfedezett, [[101-es rendszámú]] [[elem]]ét [[mendelévium]]nak.