'''Ernst Haeckel''' német természettudós, akinek neve az általa felismert biogenetikai alaptörvény révén vált ismertté, lényege; "Az élőlények nagy részének szervezeti hasonlósága valójában evolúciós rokonság. Az egyedfejlődés során az embrió visszatükrözi a faj őseinek egyedfejlődését, pontosabban megismétli a faj fejlődésének főbb állomásait". tükröziHaeckel vissza"törvénye módosított formában érvényes manapság, ugyanis nemismétlik meg az embriók a fejlődés minden állomásást, csupán a fontosabbakat.
Az állatvilág (eddig) utolsó nagy törzsétfeljődési iránya, amelyhez az ember is tartozik, gerinchúrosoknakgerinceseknek nevezzük, mely csoportnak előfutárai az elő- illetve a fejgerinchúrosoknak nevezik. Az ide tartozó állatok rokonsága csak akkor válik nyilvánvalóvá, ha fejlődésük legkorábbi állapotait (embrionális szakasz) összhasonlítjuk. Felismerhető, hogy az embriók hátoldalán korán kialakul egy barázda, ami később velőcsővé zárul. Vele egyidőben alatta egy pálcaszerű rugalmas test az ún. gerinchúr, a ''Chorda'' jelenik meg, amely a tengelyváz legegyszerűbb formája. Az alsóbbrendű gerinchúrosoknak, pl. a lándzsahalak (''Acrania'') ez a ''Chorda'' alkotja szinte az egész vázát. A magasabbrendű gerinchúrosok gerinchúrja körül porc, illetve csontgyűrük képződnek, és ezekből alakul ki a gerincoszlop. Ennek az állatcsoportnak összes fajairafajára rendkívül jellemző rugalmas pálca az, amelynek a gerinchúrosok nevüket köszönhetik (''[[Chordata]]'').(Az [[Soóelőgerinchúrosoknak Rezső]]csak ''Fejlődéstörténetilárva növényrendszertan''állapotban címűjelenik könyvébenmeg a [[Juniperus]] (''boróka'') [[nemzetség (biológia)|nemzetséget]] hozza fel példaként. A fenyők [[osztály (rendszertan)|osztályába]] tartozó nemzetségre jellemző, hogy bár egyes fajai [[tűlevél|tűlevelek]] helyett pikkelyszerű [[levél (növény)|leveleket]] viselnekgerinchúr, a [[mag]] csírázásakorfejgerinchúrosoknak az elsőállat levelekegész (''sziklevelek'') mindig tűlevelekéletében. A jelenségbőlgerincesek Soótörzsében aztpedig aaz következtetéstállatok vonjaembriói le,rendelkeznek hogy a ''Juniperus'' fajok ősei tűlevelesek voltakgeringhúrral, ésmelyből akésőbb fajgerincoszlop egyalakul régebbiki.) állapota jelenik meg az egyedfejlődés korai szakaszában.
[[Soó Rezső]] ''Fejlődéstörténeti növényrendszertan'' című könyvében a [[Juniperus]] (''boróka'') [[nemzetség (biológia)|nemzetséget]] hozza fel példaként. A fenyők [[osztály (rendszertan)|osztályába]] tartozó nemzetségre jellemző, hogy bár egyes fajai [[tűlevél|tűlevelek]] helyett pikkelyszerű [[levél (növény)|leveleket]] viselnek, a [[mag]] csírázásakor az első levelek (''sziklevelek'') mindig tűlevelek. A jelenségből Soó azt a következtetést vonja le, hogy a ''Juniperus'' fajok ősei tűlevelesek voltak, és a faj egy régebbi állapota jelenik meg az egyedfejlődés korai szakaszában.
