„Kalocsai Érseki Könyvtár” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a „Könyvtárak” kategória gyors hozzáadása (a HotCatet használva) |
|||
10. sor:
Könyvtár története
A jelenlegi könyvtár elődei a középkori káptalani- és érseki magánkönyvtárak voltak. [[Szent István]] korától kezdődően a [[16. század]] elejéig feltehetően már 300-400 kötet
A 18. század elején az egyházmegyét újjáépítő érsekek első teendői közé tartozott a káptalan újjászervezése. A Főszékesegyházi Káptalan tagjai, a kanonokok voltak az érsekek első munkatársai, s az ő
A 18. századi káptalani gyűjteményt elsősorban az egyházmegye papsága használta. A könyvkölcsönzéseket a leltárkönyv mellékletében található elismervények bizonyítják. Az egyik elismervény szerint 1776-ban a retorika professzora [[Ambrosius Calepinus]] nyolcnyelvű szótárát, valamint [[Seneca]] és [[Cicero]] műveit kölcsönözte a káptalan könyvtárából.
A korszak egyik legkiemelkedőbb bibliofil érseke [[Patachich Ádám]] (1776-1784) 19 ezer kötetes könyvtárát az 1784-ben kelt alapító okirat szerint az egyházmegyére hagyományozta. Rendelete értelmében egy intézményben egyesült az érsekek könyvtára a káptalan könyvtárával, melynek további fenntartásáról és kezeléséről is gondoskodott, e célra tett alapítványával. A Könyvtár a továbbiakban a kalocsai érsekek és a Kalocsai Főszékesegyházi Káptalan közös tulajdona, hivatalos elnevezése: Bibliotheca Metropolitanae Ecclesiae Colocensis, azaz Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár lett.
Patachich Ádám utóda az érseki székben [[Kollonich László]] (1787-1817), aki folytatta elődje könyvgyűjtő tevékenységét. Számos kötetet vásárolt a [[II. József]] által feloszlatott szerzetesrendek könyvtáraiból, könyvbeszerzései gyakran a kultúrtörténeti értékek mentését célozták. 1791-től [[Katona István]] történetíró segítette Kollonich érseket könyvbeszerzéseiben. Az ő szakértelmének és könyvismeretének is köszönhető, hogy ekkoriban számos történelmi-, földrajzi-, valamint tudománytörténeti vonatkozású kötettel gyarapodott a gyűjtemény.
A 19. század elején a könyvtár állománya már meghaladta a 42 ezer kötetet. Sokan látogattak Kalocsára, hogy megtekinthessék a barokk teremkönyvtárat és a ritkaságokat. Az 1813-tól vezetett vendégkönyv bejegyzései szerint például [[Czuczor Gergely]], [[Rómer Flóris]], [[Trefort Ágoston]] valamint [[Munkácsy Mihály]] és felesége is járt a könyvtárban.
A későbbiekben az állomány már többnyire csak érseki, kanonoki hagyatékokból bővült. A 19. sz. második felében – az iskolahálózat kiépülésének következtében – megnőtt az olvasók, kölcsönzők száma. A 19-20. század érsekei koruk irodalmi termékeivel gyarapították a könyvtárat, közülük kiemelkedik [[Haynald Lajos]] bíboros érsek, kiváló tudós-botanikus és könyvgyűjtő. [[Császka György]] érsek történelmi, genealógiai, heraldikai könyveket gyűjtött, [[Várossy Gyula]] érsek történelem és irodalomkutató volt. Könyvhagyatéka e tárgykörből magyar, német, francia, angol nyelvű. [[Grősz József]] érsek hagyatékát modern lelkipásztori és Szentírás-tudománnyal foglalkozó művek alkotják.
A mai állomány kb. 130
[[Kategória:Könyvtárak]]
|