'''''Sartorius úr házai''''' ([[1892]]) (Widowers' Houses) [[George Bernard Shaw]], a híres [[Nobel-díj]]as [[ír irodalom|ír]] [[drámaíró]] első színházi darabja.
Ezt a darabot Shaw ''Barátságtalan színművek'' című kötetében adták ki [[1898]]-ban. A kötet címe arra utal, hogy nem a közönség szórakoztatására íródott, ahogy egy viktoriánus színműtől elvárták volna, hanem társadalmi problémákra szerette volna felhívni az emberek figyelmét. A kötetben szereplő másik két darab a [[Nőcsábász]] ''(The Philanderer)'' és a [[WarennéWarrenné foglalkozásamestersége]] (''Mrs. Warren's Profession'') volt.
==Cselekményszál==
A három felvonás közül az elsőben egy '''Harry Trench''' nevű fiatal orvos és barátja '''William Cokane''' a [[Rajna]] menti Remagenben nyaral. Értesülünk arrólMegtudjuk, hogy Trench szerelmes '''Blanche'''-beba, az üzletember '''Sartorius''' úr lányába, akit el is jegyez. A második jelenet úgy kezdődik, hogy Sartorius beszél '''Lickcheese''' úrral, akit ő pénzbeszedőként alkalmaz. Trench és Cokane is megérkeznek és Trench észreveszi, hogy Sartorius abból szerzi a pénzét, hogy szegény embereknek ad ki nyomorúságos állapotban lévő házakat. Ezt visszataszítónak találja és figyelmezteti Blanche-ot, hogy próbáljon megélni saját keresetéből nem pedig az apjáéból. Veszekednek és bár Sartorius meggyőzi Trenchet, hogy végsősoron az ő pénze legalább olyan „mocskos” bevételi forrásból származik, Blanche engesztelhetetlen. A harmadik felvonásban Trench, Cokane és Lickcheese vissza megy Sartorius házába, hogy megvitassa az üzleti vállalkozást valamint Trench és Blanche végül kibékülnek.
