„Guanidin” változatai közötti eltérés

<!-- | Density = x.xxx g cm⁻³ -->

| MeltingPt = 50 °C

}}

}}

:<math>\mathrm{H_2N{-}C{\equiv}N + NH_4NO_3 \rightarrow (H_2N)_2C{=}NH_2^+ \ NO_3^-}</math>

 

== Tulajdonságai ==

A guandidin jól oldódik [[víz]]ben és [[alkohol]]ban. Hajlamos [[hidrogénkötés]]ek képzésére. Nagyobb koncentrációban kicsapja, [[denaturáció|denaturálja]] a fehérjéket. Erős bázis, ez a tulajdonságága a guanidínium-[[kation]] szerkezetével magyarázható. Ha a guanidin protont vesz fel, belőle szimmetrikus (sík háromszög alakú) kation keletkezik, benne a szénatom és a három nitrogénatom egy síkban található. A három C-N kötéshossz egyenlő (118 [[pikométer|pm]]) és rővidebb, mint a szén-nitrogén kétszeres kötés (127 pm) hossza. A guanidin reakcióképes vegyület.

 

== Előfordulása, jelentősége ==

A guanidinből levetethető guanidino-csoport számos biológiailag fontos vegyületben előfordul. Ilyen például az [[arginin]], a fehérjeeredetű [[aminosav]]ak egyike. Szintén guanidinszármazék a [[kreatin]]. A kreatin [[foszfát]]ja, a [[kreatinfoszfát]] nagy energiájú N-[[foszfor|P]] kötést tartalmaz. A magasabbrendű élőlények energiagazdálkodásában fontos szerepe van. A kreatin és a kreatinfoszfát a gerincesek [[izom|izmaiban]] és [[agy]]ában fordul elő. A kreatin származéka a keatinin, ami egy gyűrűs vegyület, a kreatinból keletkezik vízelvonással. Az [[emlős]]ök vizeletének alkotórésze. Guanidinocsoportok fordulnak elő a [[sztreptomicin]]ben is, ami egy [[antibiotikum]]. A sztreptomicinben di-guanidino-tetrahidroxi-ciklohexán kapcolódik egy cukorszármazékhoz, a sztreptobiózaminhoz glikozidos kötésben.

 

 

== Források ==

*Bot György: A szerves kémia alapjai

*Furka Árpád: Szerves kémia