„Röntgencső” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
2700K |
→Működése: korr: ékezetek pótlása |
||
17. sor:
=== Működése ===
A katódból a gyorsítófeszültség hatására kilépő - a fénysebesség 30-65%-ára felgyorsított - elektronok fokuszálás után becsapódnak az andódba, ahol lelassulnak. A lassulás során az elektronok energiájának kevesebb mint 1%-a röntgensugárzássá, 99%-a hővé alakul.
Az elektronok sebessége és a gyorsító feszültség között az alábbi összefüggés van:
<math>eU = m0*c^2*(1/(sqrt(1-(v/c)^2))-1)</math> e: elektron töltése▼
e: elektrontöltés<br>
U: gyorsító feszültség<br>
m0: elektrontömeg<br>
c:
'''A katód - az emitter'''
35 ⟶ 38 sor:
A katód egy wolframból készült fűtőszál. A katódot elektromos árammal kb. 2000 °C-ig felfűtik, így a termikus emisszió következtében elektronok lépnek ki a fémből. Az elektronok egy negatív töltésű felhőt alkotnak, ami megakadályozza a további elektronok kilépését. Csak az anód és a katód közé kapcsolt nagyfeszültség bekapcsolását követően indul meg az elektronáramlás az anód irányába.
*Ha a cső csupán egy anódból és egy katódból áll, akkor diódiáról beszélünk.
A kilépet elektronok számát az emitter fizikai kialakításán és anyagán kívül a gyorsító feszültség által létrehozott
:<math>j=A T^2 e^{-\frac{W_{\rm e}}{k_{\rm B}T}}</math>
Ahol <math>j</math> az áramsürüség(A/m2), <math>T</math> a hömérséklet(K), <math>W_{\rm e}</math> az elektonok kilépési energiája, <math>k_{\rm B}</math> a[[Boltzmann-állandó]] és <math>A</math> a Richardson-állandó.▼
▲Ahol <math>j</math> az
Ha az anód áramát az elektron áramtól függetlenül kell szabályozni akkor egy harmadik elektodára van szükség.▼
▲Ha az anód áramát az elektron áramtól függetlenül kell szabályozni akkor egy harmadik
Egy orvosi röntgenfelvétel készítéséhez 100mA - 2000mA áramra van szükség, amihez 2700K emitter
==Forrás==
|