„Röntgencső” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
2700K
→‎Működése: korr: ékezetek pótlása
17. sor:
=== Működése ===
A katódból a gyorsítófeszültség hatására kilépő - a fénysebesség 30-65%-ára felgyorsított - elektronok fokuszálás után becsapódnak az andódba, ahol lelassulnak. A lassulás során az elektronok energiájának kevesebb mint 1%-a röntgensugárzássá, 99%-a hővé alakul.
Az elektronok sebessége és a gyorsító feszültség között az alábbi összefüggés van:

<math>eU = m0*c^2*(1/(sqrt(1-(v/c)^2))-1)</math>
 
e: elektron töltése
e: elektrontöltés<br>
U: gyorsító feszültség<br>
m0: elektron tömege
m0: elektrontömeg<br>
c: fénysebességefénysebesség vákuumban<br>
v: elektron sebessége
ev: elektron töltésesebessége<br>
 
 
'''A katód - az emitter'''
35 ⟶ 38 sor:
A katód egy wolframból készült fűtőszál. A katódot elektromos árammal kb. 2000 °C-ig felfűtik, így a termikus emisszió következtében elektronok lépnek ki a fémből. Az elektronok egy negatív töltésű felhőt alkotnak, ami megakadályozza a további elektronok kilépését. Csak az anód és a katód közé kapcsolt nagyfeszültség bekapcsolását követően indul meg az elektronáramlás az anód irányába.
*Ha a cső csupán egy anódból és egy katódból áll, akkor diódiáról beszélünk.
A kilépet elektronok számát az emitter fizikai kialakításán és anyagán kívül a gyorsító feszültség által létrehozott elektomoselektromos tér és a fütöáramfűtőáram határozza meg. A pontos értéket az un. Richardson egyenlet adja meg.
 
:<math>j=A T^2 e^{-\frac{W_{\rm e}}{k_{\rm B}T}}</math>
Ahol <math>j</math> az áramsürüség(A/m2), <math>T</math> a hömérséklet(K), <math>W_{\rm e}</math> az elektonok kilépési energiája, <math>k_{\rm B}</math> a[[Boltzmann-állandó]] és <math>A</math> a Richardson-állandó.
 
Ahol <math>j</math> az áramsürüségáramsűrűség(A/m2), <math>T</math> a hömérséklethőmérséklet(K), <math>W_{\rm e}</math> az elektonokelektronok kilépési energiája, <math>k_{\rm B}</math> a[[Boltzmann-állandó]] és <math>A</math> a Richardson-állandó.
Ha az anód áramát az elektron áramtól függetlenül kell szabályozni akkor egy harmadik elektodára van szükség.
 
*Ebben az esetben Triódáról beszélünk
Ha az anód áramát az elektron áramtól függetlenül kell szabályozni akkor egy harmadik elektodáraelektródára van szükség. Ebben az esetben Triódáról beszélünk. Az orvosi röntgencsövek főleg az egyszerűbb dióda felépítésűek.
Az orvosi röntgencsövek föleg az egyszerübb dióda felépítésüek.
 
Egy orvosi röntgenfelvétel készítéséhez 100mA - 2000mA áramra van szükség, amihez 2700K emitter hömerséklethőmerséklet tartozik. Ezen a hömérsékletenhőmérsékleten még a nehezen olvadó [[wolfrám]]nál is jelentösjelentős párolgás tapasztalható (szemben az izzólámpával ahol védögázbanvédőgázban van izzószál). A párolgás károsan hat az emitter élettartamára, és a csöcső belsöbelső szigetelését is rontja, ezért csak a felvétel alatt fütikfűtik fel az izzószálat az üzemi hömérsékletrehőmérsékletre, különben kb. 1500K-en tartják, hogy az egy felvétel elkészítéséhez szukségesszükséges idöidő rövid maradjon.
 
==Forrás==