„Szerkesztő:MathiasII/Munkalap” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
139. sor:
A konstruktőrök közötti esélyegyenlőség fenntartására több intézkedést is tett a közelmúltban az [[FIA]]. [[F1 2008|2008]]-ra a gyártók nem készíthettek új motort, hanem a [[F1 2007|2007]]-es fejlesztésű modelljeiket kellett használniuk,<ref name="2008 szab mot">{{cite web|title=2008-as szabályváltozások – motor|publisher=formula1.com|url=http://www.formula1.com/inside_f1/rules_and_regulations/sporting_regulations/6844/|accessdate=2008-06-16}}</ref> valamint megtiltották a tartalékautók használatát.<ref name="2008 szab ta">{{cite web|title=2008-as szabályváltozások – tartalékautó|publisher=formula1.com|url=http://www.formula1.com/inside_f1/rules_and_regulations/sporting_regulations/6841/|accessdate=2008-06-16}}</ref> 2009-re pedig meg kívánják határozni a csapatok költségvetésének felső határát.<ref name"2009 budget">{{cite news |url =http://www.itv-f1.com/News_Article.aspx?id=41635&PO=41635|title =2009-es büdzsé limit|publisher =ITVF1 | date =2008-01-19 | accessdate =2008-06-16}}</ref>
==
{{fő|Formula–1 története}}▼
=== Kialakulása ===▼
A Formula–1 elődje, gyökere az európai Grand Prix Motor Racing volt. Az első nagydíjat [[1894]]-ben rendezték, Franciaországban. Nyertese a magyar [[Szisz Ferenc]] lett. A Formula–1 szabályait a [[1946]]-ban, a [[II. világháború]] után egyeztették. Az első, nem bajnoksági versenyeket is abban az évben tartották. Az első világbajnoksági verseny a [[Silverstone Circuit|Silverstoneban]] rendezett [[1950-es Formula–1 Brit Nagydíj|Brit Nagydíj]] volt. A konstruktőrök csak [[F1 1958|1958]]-tól kaptak világbajnoki trófeát.▼
=== Az 1950-es évek ===▼
[[Kép:Fangio-MB-W196-3lMotor-1986.jpg|right|thumb|250px|[[Juan Manuel Fangio]] egy 1950-es évekbeli Mercedesszel, pályafutása befejezése után, 1986-ban]]▼
A Formula-1 eső nagydíja az [[1950-es Formula–1 Brit Nagydíj|1950-es Brit Nagydíj]] volt. Az [[F1 1950|1950-es Formula–1 világbajnokságot]] az olasz [[Giuseppe Farina]] nyerte meg az [[Alfa Romeo|Alfa Romeóval]], miközben argentin csapattársa, [[Juan Manuel Fangio]] második lett.<ref name="1950 veg"> Fangio nyerte meg a világbajnoki címet [[F1 1951|1951]]-ben<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1951 1951-es szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref>, [[F1 1954|1954]]-ben<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1954 1954-es szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref>, [[F1 1955|1955]]-ben<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1955 1955-ös szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref>, [[F1 1956|1956]]-ban<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1956 1956-os szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref> és [[F1 1957|1957]]-ben<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1957 1957-es szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref>. Bár az angol [[Stirling Moss]] egyszer sem lett világbajnok, mégis az egyik legjobb Formula-1-es versenyzőnek tartják a nem világbajnokok közül. Fangio uralta a Formula-1 első évtizedét, és öt világbajnoki címével hosszú időig a sportág legsikeresebb versenyzője volt. Sikeres versenyző volt mellette [[Alberto Ascari]], aki a Ferrarival megnyerte az [[F1 1952|1952]]<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1952 1952-es szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref> és az [[F1 1953|1953]] évi bajnokságot<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1953 1953-as szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref>. Az utolsó kettő szezonban az angol [[Mike Hawtorn]]<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1958 1958-as szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref>, majd az ausztrál [[Jack Brabham]] nyert<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1959 1959-es szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref>. ▼
Az évtizedet a gyári csapatok uralták, mint az [[Alfa Romeo]], a [[Scuderia Ferrari|Ferrari]], a [[Mercedes-Benz|Mercedes]] és a [[Maserati]], ugyanazok, akik a háború előtt is versenyeztek. [[F1 1958|1958]]-ban írták ki először a konstruktőri világbajnokságot, amit a [[Vanwall]] nyert meg.<ref name="1958 veg konst"/> Az első években a háború előtt épített autókat használták. Az autók keskeny, mintázott gumiabroncsokkal voltak felszerelve. Az 1950-es években a Formula–1-es naptár néhány európai nagydíjból és egy 500 mérföldes versenyből állt, amelyet az [[Indianapolis Motor Speedway]]en rendeztek meg. Az Alfa Romeo visszavonulása után a világbajnokságot a 2 literes, sűrítő nélküli kocsiknak rendezték. Ezután bevezették a 2,5 literes, sűrítő nélküli autókat, ami miatt visszatért a Mercedes. A több újításának köszönhetően a Mercedes autóival két éven keresztül nyertek bajnokságot versenyzői, ám a [[Le Mans-i 24 órás verseny#1960-as 1970-es évek|Le Mans-i tragédia]] miatt kiszállt a motorsportból.▼
=== Az 1960-as évek ===▼
[[Kép:Lotus 18 and 18-21.jpg|250px|thumb|right|Lotus 18]]▼
Az 1960-as évek elején jelentek meg az első reklámok a Formula–1-ben. Emellett ekkor jelentek meg a kisebb, elsősorban brit magáncsapatok, mint a [[Vanwall]], a [[Cooper]], a [[Team Lotus|Lotus]] és a [[BRM]]. Ezeknek a csapatoknak nem volt saját motorjuk, így egy másik motorgyártótól kellett venniük az erőforrásokat. Az 1960-as évek elején voltak elterjedtek a karcsú, „szivar” alakú karosszériák. Az ekkori versenyautók teljesítménye 220 lóerő körül mozgott. A megengedett legnagyobb hengerűrtartalom a szívómotoroknál 3000 cm³, a turbófeltöltőseknél 1500 cm³ volt.▼
Az évtized első világbajnokságát az ausztrál [[Jack Brabham]] nyerte<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1960 1960-as szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref>, utána az amerikai [[Phil Hill]]<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1961 1961-es szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref>, majd az angol [[Graham Hill]] szerzett világbajnoki címet<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1962 1962-es szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref>. [[F1 1963|1963]]-ban<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1963 1963-as szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref>, majd [[F1 1965|1965]]<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1965 1965-ös szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref>-ben is a szintén angol [[Jim Clark]] nyert. [[F1 1964|1964]]-ben [[John Surtees]] lett világbajnok<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1964 1964-es szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref>. Az évtized második felében egyszer tudott nyerni [[Jack Brabham]] ([[F1 1966|1966]])<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1966 1966-os szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref>, [[Denny Hulme]] ([[F1 1967|1967]])<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1967 1967-es szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref>, [[Graham Hill]] ([[F1 1968|1968]])<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1968 1968-as szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref>, és [[Jackie Stewart]] ([[F1 1969|1969]])<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1969 1969-es szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref>. Az évtized során három alkalommal lett a [[Team Lotus|Lotus]] a konstruktőri bajnok (1963, 1965, 1968), kétszer a [[Brabham]] (1966, 1967) és a [[Scuderia Ferrari|Ferrari]] (1961, 1964), valamint egyszer a Cooper ([[F1 1960|1960]]), a BRM ([[F1 1962|1962]]) és a [[Mécanique Avion Traction|Matra]] (1969).▼
=== Az 1970-es évek ===▼
[[Kép:LaudaNiki19760731Ferrari312T2.jpg|250px|thumb|right|[[Niki Lauda]] az [[F1 1976|1976]]-os [[1976-os Formula–1 Német Nagydíj|Német Nagydíj]]on]]▼
[[Kép: ScheckterJody1976-07-31Tyrrell-FordP34.jpg|250px|right|thumb|A hatkerekű [[Tyrrell P34]] [[F1 1976|1976]]-ban]]▼
[[F1 1970|1970]]-től [[F1 1982|1982]]-ig az igen megbízható [[Ford]]-[[Cosworth]] motor dominált, amellyel összesen 155 versenyt, valamint 12 egyéni világbajnoki címet szereztek. Egyedül a [[Scuderia Ferrari|Ferrari]] tudott vele versenyképes motort gyártani, amivel 3 világbajnoki címet értek el. A [[Maserati]], a [[Weslake]], a [[Honda Racing F1|Honda]], a [[BRM]], és a [[Brabham]]-[[Alfa Romeo]] V12-es motorjaikkal mindössze néhány győzelmet tudtak aratni.▼
Az 1970-es évek első világbajnoki címét posztumusz nyerte meg [[Jochen Rindt]], miután az [[1970-es Formula–1 Olasz Nagydíj|1970-es Olasz Nagydíj]] időmérő edzésén halálos balesetet szenvedett.<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1970 1970-es szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref><ref> [http://www.formula.hu/magazin/evad-osszefoglalok/1970---jochen-rindt-a-posztumusz-vilagbajnok-eve-c1292.html Az 1970-es esztendő összefoglalója] formula.hu</ref> A következő években, [[F1 1971|1971]]-től [[F1 1974|1974]]-ig a skót [[Jackie Stewart]] és a brazil [[Emerson Fittipaldi]] felváltva nyerték a világbajnoki címeket.]])<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1971 1971-es szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref><ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1972 1972-es szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref><ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1973 1973-as szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref><ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1974 1974-es szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref> Az évtized második felében a [[Scuderia Ferrari|Ferrari]] dominált. [[F1 1975|1975]]-ben<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1975 1975-ös szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref>, [[F1 1976|1976]]-ban<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1976 1976-os szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref>, [[F1 1977|1977]]-ben<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1977 1977-es szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref> és [[F1 1979|1979]]-ben<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1979 1979-es szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref> megnyerte a konstruktőri világbajnokságot. 1975-ben, és 1977-ben az osztrák [[Niki Lauda]] nyert világbajnoki címet. 1976-ban a brit [[James Hunt]]<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1976 1976-os szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref>, [[F1 1978|1978]]-ban az amerikai [[Mario Andretti]]<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1978 1978-as szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref>, 1979-ben a dél-afrikai [[Jody Scheckter]] lett világbajnok. ▼
Az 1970-es években kezdték átépíteni azokat a hosszú, történelmi pályákat, mint a 23 [[km]] hosszú [[Nürburgring]] (Nordschleife), vagy a 14 kilométeres [[Spa-Franchochamps]]. Ezek a versenypályák nem voltak biztonságosak, mivel sok helyen hiányoztak a bukóterek, és keskeny volt az aszfaltcsík. Emellett sokáig tartott az is, mire kiértek a mentők egy baleset helyszínére. Sok versenyző halt meg ezeken a hosszú pályákon. Niki Lauda 1977-es súlyos balesete miatt helyezték át később a Német Nagydíjat a [[Hockenheimring]]re. Az 1970-es évek végén, az 1980-as évek elején sok technikai újítás került a Formula-1-be. Mario Andretti világbajnoki címe után kerültek előtérbe a „Ground Effect” autók, melyek szárnyaik segítségével, a nagy leszorító erőt felhasználva sokkal nagyobb sebességeket tudtak elérni a kanyarokban. Különleges konstrukciók is készültek ekkor, mint a [[Brabham BT46]], amely alváza alatt légpárnát létesítettek azáltal, hogy motorral kiszívták alóla a levegőt. Így még erősebb leszorító erőt értek el. Említésre méltó a hatkerekű [[Tyrrell P34]] [[Jody Scheckter]] és [[Patrick Depailler]] autója az 1976-os és 1977-es szezonban. Ezeket a túlzásba vitt ötleteket hamar betiltották a Formula-1-ben. 1977-től vezette be a [[Renault F1|Renault]] a [[turbófeltöltő|turbómotorokat]]. Az első „turbós” győzelem 1979-ben született.▼
=== Az 1980-as évek ===▼
[[Kép:McLaren MP4-4.jpg|250px|right|thumb|Senna 1988-as McLarene, a McLaren MP4-4]]▼
[[F1 1983|1983]]-tól domináltak végérvényesen a turbó-motorok, melyek 1000 lóerő körüli teljesítményükkel kiszorították a szívómotoros autókat az élmezőnyből. A csúcsteljesítményüket később korlátozták az autók nagy fogyasztása miatt. A bevált 500 lóerős Cosworth motorokat a [[Formula–3000]]-ben használták tovább. A Formula-1 talán legerősebb versenyautója az [[F1 1986|1986]]-os [[Benetton Formula|Benetton]]-[[BMW]] volt, amelynek teljesítményét 1350 lóerőre becsülik. Mivel az autók nem bírták sokáig a turbó használatát, ezért időnként ki kellett kapcsolni, már a fogyasztás csökkentésének érdekében is. [[F1 1989|1989]]-ben tiltották be a turbófeltöltők használatát, ezután mindegyik csapatnak ismét szívómotort kellett alkalmaznia, melynek megengedett maximális hengerűrtartalma 3500 cm<sup>3</sup> lehetett. A motorokat [[V8-as motor|V8]], [[V10-es motor|V10]], [[V12-es motor|V12]], vagy [[W motor|W12]] elrendezésben használták. A Renault nagynyomású léghűtésének köszönhetően az autók motorjainak fordulatszáma megnőtt, elérte a 12 000 fordulat/percet. ▼
Az 1980-as évek két legsikeresebb versenyzője a három világbajnoki címet ([[F1 1981|1981]],<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1981 1981-es szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref> [[F1 1983|1983]],<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1983 1983-as szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref> [[F1 1987|1987]]<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1987 1987-es szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref>) nyert brazil [[Nelson Piquet]] és a francia [[Alain Prost]], [[F1 1985|1985]]<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1985 1985-ös szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref>, [[F1 1986|1986]],<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1986 1986-os szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref> [[F1 1989|1989]]<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1989 1989-es szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref> és [[F1 1993|1993]]<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1993 1993-as szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref> világbajnoka volt. Mindketten három világbajnoki címet szereztek az évtizedben. Egy címet szerzett az ausztrál [[Alan Jones]],<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1980 1980-as szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref> a finn [[Keke Rosberg]],<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1982 1982-es szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref> az osztrák [[Niki Lauda]]<ref name="1984 veg"/>, és a brazil [[Ayrton Senna]].<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1988 1988-as szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref> A [[WilliamsF1|Williams]] (1980, 1981, 1986, 1987) és a [[McLaren]] (1984, 1985, 1988, 1989) is szintén négy konstruktőri címet szerzett, a [[Scuderia Ferrari|Ferrari]] kettőt (1982, 1983).▼
=== Az 1990-es évek ===▼
[[Kép:Williams FW14B.jpg|200px|right|thumb|Williams FW14B [[F1 1992|1992]]-ből]]▼
Az 1990-es évek elején megengedettek voltak az elektronikus segédeszközök, mint a kipörgésgátló és az [[ABS]], amelyben a [[Williams F1|Williams]]nek volt a legkifinomultabb technikája. Ezeket a segédeszközöket az [[F1 1994|1994-re]] betiltották. Az 1994-ben történt két halálos baleset ([[Roland Ratzenberger]], [[Ayrton Senna]]). [[F1 1995|1995]]-re a motorok hengerűrtartalmát leszabályozták 3000 cm<sup>3</sup>-re. Ekkor az autók teljesítménye a körülbelül 750 lóerőről 650-re csökkent. [[F1 1996|1996]]-ra a [[Scuderia Ferrari|Ferrari]] hagyományos, de nehéz és sokat fogyasztó V12-es motorját V10-re cserélte. Ezzel, és új versenyzőjével, [[Michael Schumacher]]rel 3 versenyt nyert meg 1996-ban. [[F1 1997|1997]]-re elérték az autók a korábbi 750 lóerős teljesítményt. A fordulatszám ekkorra elérte a 17 000/percet.▼
[[Kép:Gerhard Berger Ferrari 1995.jpg|200px|left|thumb|[[Gerhard Berger]] [[Scuderia Ferrari|Ferrarijával]] [[F1 1995|1995]]-ben]]▼
Az évtized első két bajnokságán a [[McLaren]] és [[Ayrton Senna]] nyert.<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1990 1990-es szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref><ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1991 1991-es szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref> [[F1 1992|1992]]-ben<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1992 1992-es szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref> és [[F1 1993|1993]]-ban [[Nigel Mansell]] és [[Alain Prost]] nyert a [[WilliamsF1|Williamssel]]. 1994-ben szintén a Williams lett a konstruktőri bajnok, az egyéni címet azonban a német [[Michael Schumacher]] szerezte meg.<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1994 1994-es szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref> 1995-ben ismét Schumacher és csapata, a [[Benetton Formula|Benetton]] nyert.<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1995 1995-ös szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref> 1996-ban Schumacher a Ferrarihoz szerződött, és ebben az évben ismét a Williams csapat lett a bajnok [[Damon Hill]]el.<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1996 1996-os szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref> 1997-ben ismét a Williams nyert, ezúttal a kanadai [[Jacques Villeneuve]]-vel.<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1997 1997-es szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref> 1998-ban a [[McLaren]] és a finn [[Mika Häkkinen]] szerzett bajnoki címet,<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1998 1998-as szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref> [[F1 1999|1999|1999]]-ben bár ismét Häkkinen lett a bajnok, a konstruktőri cím a Ferrarié lett.<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1999 1999-es szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref>▼
=== A 2000-es évek ===▼
[[Kép:Michael Schumacher Canada 2006.jpg|250px|thumb|right|[[Michael Schumacher]] [[F1 2006|2006]]-ban]]▼
[[Kép:Fernando Alonso 2006 Canada.jpg|250px|thumb|right|[[Fernando Alonso]], a [[F1 2005|2005-ös]] és [[F1 2006|2006-os]] év bajnoka]]▼
Ebben az évtizedben [[Michael Schumacher]] és a [[Scuderia Ferrari|Ferrari]] eddig példátlan módon, öt egymást követő évben győzött ([[F1 2000|2000]]-[[F1 2004|2004]]).<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=2000 2000-es szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref><ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=2001 2001-es szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref><ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=2003 2003-as szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref><ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=2004 2004-es szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref> Ez idő alatt több új rekordot állított fel a csapat és német versenyzője. Schumacher [[F1 2002|2002]]-ben minden versenyen dobogós helyen ért célba,<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=2002 2002-es szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref> és pályafutása során 91 nagydíjat nyert meg. Ezalatt az [[FIA]] többször megváltoztatta a szabályokat, például a csapatutasítást is betiltotta a [[2002-es Formula–1 Osztrák Nagydíj|2002-es Osztrák Nagydíjon]] történt [[Michael Schumacher#További incidensek|incidens]] miatt. Schumacher bajnoki sorozata 2005. szeptember 25-én ért véget, amikor a spanyol [[Fernando Alonso]], a [[Renault F1|Renault]] versenyzője, a Formula–1 legfiatalabb világbajnoka lett.<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=2005 2005-ös szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref> [[F1 2006|2006]]-ban ismét a Renault és Alonso lett a bajnok.<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=2006 2006-os szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref> Schumacher ez év végén vonult vissza. A [[F1 2007|2007]]-es szezon legnagyobb botránya a McLaren Ferraritól illegálisan szerzett adatai, és kizárása volt. Ezévben a finn [[Kimi Räikkönen]] nyerte egy pont előnnyel az egyéni címet. A Ferrari konstruktőri bajnok lett.<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=2007 2007-es szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref>▼
2003-ban a pontrendszert változtatták meg, később több műszaki szabályt. A [[F1 2005|2005]]-ös "csonka" [[2005-ös Formula–1 Amerikai Nagydíj|Amerikai Nagydíj]] után – melyben csak a [[Bridgestone]] gumit használó három csapat indult el a 10-ből – [[F1 2007|2007]]-re csak egy gumibeszállító maradt a Formula–1-ben. 2006 folyamán Max Mosley a Formula–1-ben olyan zöld jövőt körvonalazott, amelyben az energiát hatékonyabban fogják alkalmazni. ▼
1983 óta a Formula–1-et azok a versenycsapatok uralták, melyeknek nem volt gyári támogatásuk. Ilyen volt a Williams, a McLaren és a Benetton, miközben másoktól vásároltak motorokat. 2000-óta a gyári csapatok uralják a bajnokságot, mint a [[Renault F1|Renault]], a [[BMW Sauber]], a [[Toyota F1|Toyota]], a [[Honda Racing F1|Honda]] és a [[Scuderia Ferrari|Ferrari]].▼
==A Formula–1 szabályai==
A Formula–1 szabályait az [[1904]]-ben alakult [[FIA]], közelebbről annak egyik alszervezete, a World Motor Sport Council határozza meg.<ref name="WMSC">{{cite web|title=World Motor Sport Council|publisher=fia.com|url=http://www.fia.com/en-GB/the-fia/about-fia/Pages/WorldMotorSportCouncil.aspx|accessdate=2008-06-17 }}</ref> Az első formulát 1946-ban egyeztették. Eleinte csupán a hengerűrtartalom képezte szabályozás tárgyát: az első világbajnokságot legfeljebb 1,5 literes kompresszoros, vagy 4,5 literes atmoszférikus motorral hajtott autók számára írták ki, nem volt korlátozás sem tömeg, sem leadott teljesítmény tekintetében.<ref>{{cite book|last=Guzzardi|coauthors=Rizzo|title=Az autóversenyzés története|publisher=White Star - Alexandra|pages=76|isbn=963367715-7}}</ref> Mára a szabályok kiterjedtek az autó felépítésének minden részletére, meghatározzák a versenyek lebonyolításának menetét és szabályozzák a teszteléseket.<ref name="2008 szab tech">{{cite web|title=A 2008. 02. 22.-től hatályos technikai szabályok|publisher=formula1.com|url=http://argent.fia.com/web/fia-public.nsf/115F0A1E47E0A282C12573FB0042CB0D/$FILE/1-2008%20F1%20TECHNICAL%20REGULATIONS%2022-02-2008.pdf|format=pdf|accessdate=2008-06-17}}</ref> A lehetséges szankciók széles skálán mozognak, a szabályok vétkes megsértéséért kiszabhatnak pénzbüntetést, pontlevonást, súlyos esetben versenyző és csapat ellen is alkalmazhatnak kizárást.<ref name="2008 szankciok">{{cite web|title=Az FIA 2008. 01. 01.-től hatályos "büntetőkódexe"|publisher=formula1.com|url=http://argent.fia.com/web/fia-public.nsf/917D67F70F1C5EE7C12573B7003DCEC5/$FILE/CSI%20modif%20ap%20AGO%20oct%2007%20ANG%20-%20Applic.%2001.01.08%20-%20clean.pdf|format=pdf|accessdate=2008-06-17}}</ref><br>
A Formula–1 története során, a technikai fejlődés előrehaladtával számos szabályalkalmazási vitára került sor. Az [[F1 1968|1968]]-ban megjelent légterelő elemek biztonságosságáról és ezáltal létjogosultságáról sokáig megoszlottak a vélemények, [[F1 1982|1982]]-ben például első terelőszárnyak nélkül kellett megépíteni az autókat. [[F1 1998|1998]]-ban a [[McLaren]] új fékrendszerét nyilvánították utólag szabályellenesnek, mert a kanyarokban a belső kerekeket jobban fékezte, ami kimeríti a tiltott négykerék-kormányzás fogalmát. Versenyzőt utoljára [[F1 1997|1997]]-ben zártak ki a teljes világbajnokságól, [[Michael Schumacher]]t, sportszerűtlen vezetés miatt.<ref>{{cite web|last=Benson|first=Andrew|title=Schumacher's chequered history|publisher=BBC Sport|date=2006-05-28|url=http://news.bbc.co.uk/sport1/hi/motorsport/formula_one/5024532.stm|accessdate=2006-11-08 }}</ref> A McLaren csapatot a [[F1 2007|2007]]-es világbajnokságból diszvalifikálták, miután kiderült, hogy jogosulatlanul használt fel a [[Scuderia Ferrari|Ferrari]] tulajdonát képező adatokat.
===Technikai szabályok===
[[Kép:Toyota F1 steering wheel.jpg|250px|right|thumb|A Toyota modern Formula–1-es kormánya]]
A modern Formula–1-es autók hátsókerék hajtásúak, nyitott pilótafülkével rendelkeznek, együlésesek, kerekeik nincsenek lefedve, a motort a versenyző mögött helyezik el.<ref>{{cite web | title =Motor és sebességváltó| publisher = f1hirek.hu | url=http://www.f1hirek.hu/?t=article&id=20223| format = |accessdate = 2008-05-31 }}</ref> A karosszériák nagyrészt szénszálas anyagokból épülnek fel, melyek könnyűek és erősek. Minden konstrukción kötelező töréstesztet végezni, mielőtt engedélyt kna a versenyzésre. Egy autó
[[Kép:Ferrari 054 V10 engine.jpg|200px|left|thumb|A Ferrari 2004-es V10-es motorja]]
Sokat számítanak a kanyarokban az aerodinamika mellett a gumik is. A jelenlegi szabályok szerint nem lehet 'slick', azaz teljesen sima felületű gumikat használni.
A motoroknak a jelenlegi szabályok szerint 2,4 litereseknek kell lenniük, és csak V8 elrendezésben használhatják őket a csapatok. [[F1 2006|2006]] óta a csapatok nem fejleszthetik a motorokat.
Az üzemanyagok nagyon hasonlítanak a nyilvánosan beszerezhető ólommentes [[benzin]]ekhez.
Az olajak, melyek kenik és védik a motorokat a túlmelegedéstől, nagyon hasonlítanak [[viszkozitás]]ukban a [[víz]]
Az autók akár 350 km/h körüli sebességgel is mehetnek, elsősorban a gyors pályákon, például [[Autodromo Nazionale Monza|Monzában]]. A
A nagysebességű kanyarokban a versenyzőkre 5 [[nehézségi gyorsulás|g]] erő is hathat, szemben például egy utcai sportautóéval, melynél ez az érték
A mai autókban szervókormány van, a multifunkciós kormányokon sok minden állítható az autókon, például a fékerőeloszlás vagy benzin-levegő keverék.<ref>{{cite web | title =A kormánykerék és a felfüggesztés| publisher = f1hirek.hu | url=http://www.f1hirek.hu/?t=article&id=20247| format = |accessdate = 2008-05-31 }}</ref> A kormánykerék és a felfüggesztés</ref> Ezen keresztül tudnak versenyzők kommunikálni a csapat többi tagjával, és a kormányon lévő kijelzőről különböző információkat tudhatnak meg. A korai időkben, amikor még nem volt szervókormány az autókban, a kormánykerekeket minél nagyobb átmérőjűre próbálták készíteni, a könnyebb kormányzás érdekében. A '90-es években még kerek kormányt alkalmaztak, a mai kormányok azonban már egészen eltérnek a korábbiaktól. Az FIA biztonsági előírásai szerint egy versenyzőnek 5 másodperc alatt el kell tudnia hagyni a pilótafülkét, úgy hogy a kormánykereket eltávolítja.
===Versenyszabályok===
168 ⟶ 212 sor:
====Zászlószabályok====
[[Kép:F1 yellow flag and SC sign.jpg|200px|thumb|right|Sárga zászló és SC felirattal ellátott tábla: nem lehet előzni, és bejön a Safety Car is]]
[[Kép:F1 green flag.jpg|200px|thumb|right|Zöld zászló: ismét lehet előzni, a biztonsági autó kiment]]
197 ⟶ 241 sor:
===Tesztelési szabályok===
A Formula–1-es autók fejlesztésének legfontosabb eszköze a tesztelés. A csapatok az autóik méretarányos modelljeit szélcsatornákban, kész konstrukcióikat pedig versenypályákon tesztelik. [[F1 2008|2008]]-tól jelentős korlátozás lépett életbe a tesztelésekre vonatkozóan.<ref name="2008 szab teszt">{{cite web|title=A 2008-as tesztelési szabályok|publisher=formula1.com|url=http://www.formula1.com/inside_f1/rules_and_regulations/sporting_regulations/7216/|accessdate=2008-06-17}}</ref> A csapatok egy naptári évben legfeljebb 30.000 km-t tesztelhetnek, az [[FIA]] által kijelölt helyszíneken és időpontokban. Ebbe nem számítanak bele a fiatal versenyzők felkészítését szolgáló tesztek és a promóciós célú rendezvények.
▲{{fő|Formula–1 története}}
▲=== Kialakulása ===
▲A Formula–1 elődje, gyökere az európai Grand Prix Motor Racing volt. Az első nagydíjat [[1894]]-ben rendezték, Franciaországban. Nyertese a magyar [[Szisz Ferenc]] lett. A Formula–1 szabályait a [[1946]]-ban, a [[II. világháború]] után egyeztették. Az első, nem bajnoksági versenyeket is abban az évben tartották. Az első világbajnoksági verseny a [[Silverstone Circuit|Silverstoneban]] rendezett [[1950-es Formula–1 Brit Nagydíj|Brit Nagydíj]] volt. A konstruktőrök csak [[F1 1958|1958]]-tól kaptak világbajnoki trófeát.
▲=== Az 1950-es évek ===
▲[[Kép:Fangio-MB-W196-3lMotor-1986.jpg|right|thumb|250px|[[Juan Manuel Fangio]] egy 1950-es évekbeli Mercedesszel, pályafutása befejezése után, 1986-ban]]
▲A Formula-1 eső nagydíja az [[1950-es Formula–1 Brit Nagydíj|1950-es Brit Nagydíj]] volt. Az [[F1 1950|1950-es Formula–1 világbajnokságot]] az olasz [[Giuseppe Farina]] nyerte meg az [[Alfa Romeo|Alfa Romeóval]], miközben argentin csapattársa, [[Juan Manuel Fangio]] második lett.<ref name="1950 veg"> Fangio nyerte meg a világbajnoki címet [[F1 1951|1951]]-ben<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1951 1951-es szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref>, [[F1 1954|1954]]-ben<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1954 1954-es szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref>, [[F1 1955|1955]]-ben<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1955 1955-ös szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref>, [[F1 1956|1956]]-ban<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1956 1956-os szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref> és [[F1 1957|1957]]-ben<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1957 1957-es szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref>. Bár az angol [[Stirling Moss]] egyszer sem lett világbajnok, mégis az egyik legjobb Formula-1-es versenyzőnek tartják a nem világbajnokok közül. Fangio uralta a Formula-1 első évtizedét, és öt világbajnoki címével hosszú időig a sportág legsikeresebb versenyzője volt. Sikeres versenyző volt mellette [[Alberto Ascari]], aki a Ferrarival megnyerte az [[F1 1952|1952]]<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1952 1952-es szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref> és az [[F1 1953|1953]] évi bajnokságot<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1953 1953-as szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref>. Az utolsó kettő szezonban az angol [[Mike Hawtorn]]<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1958 1958-as szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref>, majd az ausztrál [[Jack Brabham]] nyert<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1959 1959-es szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref>.
▲Az évtizedet a gyári csapatok uralták, mint az [[Alfa Romeo]], a [[Scuderia Ferrari|Ferrari]], a [[Mercedes-Benz|Mercedes]] és a [[Maserati]], ugyanazok, akik a háború előtt is versenyeztek. [[F1 1958|1958]]-ban írták ki először a konstruktőri világbajnokságot, amit a [[Vanwall]] nyert meg.<ref name="1958 veg konst"/> Az első években a háború előtt épített autókat használták. Az autók keskeny, mintázott gumiabroncsokkal voltak felszerelve. Az 1950-es években a Formula–1-es naptár néhány európai nagydíjból és egy 500 mérföldes versenyből állt, amelyet az [[Indianapolis Motor Speedway]]en rendeztek meg. Az Alfa Romeo visszavonulása után a világbajnokságot a 2 literes, sűrítő nélküli kocsiknak rendezték. Ezután bevezették a 2,5 literes, sűrítő nélküli autókat, ami miatt visszatért a Mercedes. A több újításának köszönhetően a Mercedes autóival két éven keresztül nyertek bajnokságot versenyzői, ám a [[Le Mans-i 24 órás verseny#1960-as 1970-es évek|Le Mans-i tragédia]] miatt kiszállt a motorsportból.
▲=== Az 1960-as évek ===
▲[[Kép:Lotus 18 and 18-21.jpg|250px|thumb|right|Lotus 18]]
▲Az 1960-as évek elején jelentek meg az első reklámok a Formula–1-ben. Emellett ekkor jelentek meg a kisebb, elsősorban brit magáncsapatok, mint a [[Vanwall]], a [[Cooper]], a [[Team Lotus|Lotus]] és a [[BRM]]. Ezeknek a csapatoknak nem volt saját motorjuk, így egy másik motorgyártótól kellett venniük az erőforrásokat. Az 1960-as évek elején voltak elterjedtek a karcsú, „szivar” alakú karosszériák. Az ekkori versenyautók teljesítménye 220 lóerő körül mozgott. A megengedett legnagyobb hengerűrtartalom a szívómotoroknál 3000 cm³, a turbófeltöltőseknél 1500 cm³ volt.
▲Az évtized első világbajnokságát az ausztrál [[Jack Brabham]] nyerte<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1960 1960-as szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref>, utána az amerikai [[Phil Hill]]<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1961 1961-es szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref>, majd az angol [[Graham Hill]] szerzett világbajnoki címet<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1962 1962-es szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref>. [[F1 1963|1963]]-ban<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1963 1963-as szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref>, majd [[F1 1965|1965]]<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1965 1965-ös szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref>-ben is a szintén angol [[Jim Clark]] nyert. [[F1 1964|1964]]-ben [[John Surtees]] lett világbajnok<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1964 1964-es szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref>. Az évtized második felében egyszer tudott nyerni [[Jack Brabham]] ([[F1 1966|1966]])<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1966 1966-os szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref>, [[Denny Hulme]] ([[F1 1967|1967]])<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1967 1967-es szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref>, [[Graham Hill]] ([[F1 1968|1968]])<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1968 1968-as szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref>, és [[Jackie Stewart]] ([[F1 1969|1969]])<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1969 1969-es szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref>. Az évtized során három alkalommal lett a [[Team Lotus|Lotus]] a konstruktőri bajnok (1963, 1965, 1968), kétszer a [[Brabham]] (1966, 1967) és a [[Scuderia Ferrari|Ferrari]] (1961, 1964), valamint egyszer a Cooper ([[F1 1960|1960]]), a BRM ([[F1 1962|1962]]) és a [[Mécanique Avion Traction|Matra]] (1969).
▲=== Az 1970-es évek ===
▲[[Kép:LaudaNiki19760731Ferrari312T2.jpg|250px|thumb|right|[[Niki Lauda]] az [[F1 1976|1976]]-os [[1976-os Formula–1 Német Nagydíj|Német Nagydíj]]on]]
▲[[Kép: ScheckterJody1976-07-31Tyrrell-FordP34.jpg|250px|right|thumb|A hatkerekű [[Tyrrell P34]] [[F1 1976|1976]]-ban]]
▲[[F1 1970|1970]]-től [[F1 1982|1982]]-ig az igen megbízható [[Ford]]-[[Cosworth]] motor dominált, amellyel összesen 155 versenyt, valamint 12 egyéni világbajnoki címet szereztek. Egyedül a [[Scuderia Ferrari|Ferrari]] tudott vele versenyképes motort gyártani, amivel 3 világbajnoki címet értek el. A [[Maserati]], a [[Weslake]], a [[Honda Racing F1|Honda]], a [[BRM]], és a [[Brabham]]-[[Alfa Romeo]] V12-es motorjaikkal mindössze néhány győzelmet tudtak aratni.
▲Az 1970-es évek első világbajnoki címét posztumusz nyerte meg [[Jochen Rindt]], miután az [[1970-es Formula–1 Olasz Nagydíj|1970-es Olasz Nagydíj]] időmérő edzésén halálos balesetet szenvedett.<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1970 1970-es szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref><ref> [http://www.formula.hu/magazin/evad-osszefoglalok/1970---jochen-rindt-a-posztumusz-vilagbajnok-eve-c1292.html Az 1970-es esztendő összefoglalója] formula.hu</ref> A következő években, [[F1 1971|1971]]-től [[F1 1974|1974]]-ig a skót [[Jackie Stewart]] és a brazil [[Emerson Fittipaldi]] felváltva nyerték a világbajnoki címeket.]])<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1971 1971-es szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref><ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1972 1972-es szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref><ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1973 1973-as szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref><ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1974 1974-es szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref> Az évtized második felében a [[Scuderia Ferrari|Ferrari]] dominált. [[F1 1975|1975]]-ben<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1975 1975-ös szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref>, [[F1 1976|1976]]-ban<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1976 1976-os szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref>, [[F1 1977|1977]]-ben<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1977 1977-es szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref> és [[F1 1979|1979]]-ben<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1979 1979-es szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref> megnyerte a konstruktőri világbajnokságot. 1975-ben, és 1977-ben az osztrák [[Niki Lauda]] nyert világbajnoki címet. 1976-ban a brit [[James Hunt]]<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1976 1976-os szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref>, [[F1 1978|1978]]-ban az amerikai [[Mario Andretti]]<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1978 1978-as szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref>, 1979-ben a dél-afrikai [[Jody Scheckter]] lett világbajnok.
▲Az 1970-es években kezdték átépíteni azokat a hosszú, történelmi pályákat, mint a 23 [[km]] hosszú [[Nürburgring]] (Nordschleife), vagy a 14 kilométeres [[Spa-Franchochamps]]. Ezek a versenypályák nem voltak biztonságosak, mivel sok helyen hiányoztak a bukóterek, és keskeny volt az aszfaltcsík. Emellett sokáig tartott az is, mire kiértek a mentők egy baleset helyszínére. Sok versenyző halt meg ezeken a hosszú pályákon. Niki Lauda 1977-es súlyos balesete miatt helyezték át később a Német Nagydíjat a [[Hockenheimring]]re. Az 1970-es évek végén, az 1980-as évek elején sok technikai újítás került a Formula-1-be. Mario Andretti világbajnoki címe után kerültek előtérbe a „Ground Effect” autók, melyek szárnyaik segítségével, a nagy leszorító erőt felhasználva sokkal nagyobb sebességeket tudtak elérni a kanyarokban. Különleges konstrukciók is készültek ekkor, mint a [[Brabham BT46]], amely alváza alatt légpárnát létesítettek azáltal, hogy motorral kiszívták alóla a levegőt. Így még erősebb leszorító erőt értek el. Említésre méltó a hatkerekű [[Tyrrell P34]] [[Jody Scheckter]] és [[Patrick Depailler]] autója az 1976-os és 1977-es szezonban. Ezeket a túlzásba vitt ötleteket hamar betiltották a Formula-1-ben. 1977-től vezette be a [[Renault F1|Renault]] a [[turbófeltöltő|turbómotorokat]]. Az első „turbós” győzelem 1979-ben született.
▲=== Az 1980-as évek ===
▲[[Kép:McLaren MP4-4.jpg|250px|right|thumb|Senna 1988-as McLarene, a McLaren MP4-4]]
▲[[F1 1983|1983]]-tól domináltak végérvényesen a turbó-motorok, melyek 1000 lóerő körüli teljesítményükkel kiszorították a szívómotoros autókat az élmezőnyből. A csúcsteljesítményüket később korlátozták az autók nagy fogyasztása miatt. A bevált 500 lóerős Cosworth motorokat a [[Formula–3000]]-ben használták tovább. A Formula-1 talán legerősebb versenyautója az [[F1 1986|1986]]-os [[Benetton Formula|Benetton]]-[[BMW]] volt, amelynek teljesítményét 1350 lóerőre becsülik. Mivel az autók nem bírták sokáig a turbó használatát, ezért időnként ki kellett kapcsolni, már a fogyasztás csökkentésének érdekében is. [[F1 1989|1989]]-ben tiltották be a turbófeltöltők használatát, ezután mindegyik csapatnak ismét szívómotort kellett alkalmaznia, melynek megengedett maximális hengerűrtartalma 3500 cm<sup>3</sup> lehetett. A motorokat [[V8-as motor|V8]], [[V10-es motor|V10]], [[V12-es motor|V12]], vagy [[W motor|W12]] elrendezésben használták. A Renault nagynyomású léghűtésének köszönhetően az autók motorjainak fordulatszáma megnőtt, elérte a 12 000 fordulat/percet.
▲Az 1980-as évek két legsikeresebb versenyzője a három világbajnoki címet ([[F1 1981|1981]],<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1981 1981-es szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref> [[F1 1983|1983]],<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1983 1983-as szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref> [[F1 1987|1987]]<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1987 1987-es szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref>) nyert brazil [[Nelson Piquet]] és a francia [[Alain Prost]], [[F1 1985|1985]]<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1985 1985-ös szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref>, [[F1 1986|1986]],<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1986 1986-os szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref> [[F1 1989|1989]]<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1989 1989-es szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref> és [[F1 1993|1993]]<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1993 1993-as szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref> világbajnoka volt. Mindketten három világbajnoki címet szereztek az évtizedben. Egy címet szerzett az ausztrál [[Alan Jones]],<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1980 1980-as szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref> a finn [[Keke Rosberg]],<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1982 1982-es szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref> az osztrák [[Niki Lauda]]<ref name="1984 veg"/>, és a brazil [[Ayrton Senna]].<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1988 1988-as szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref> A [[WilliamsF1|Williams]] (1980, 1981, 1986, 1987) és a [[McLaren]] (1984, 1985, 1988, 1989) is szintén négy konstruktőri címet szerzett, a [[Scuderia Ferrari|Ferrari]] kettőt (1982, 1983).
▲=== Az 1990-es évek ===
▲[[Kép:Williams FW14B.jpg|200px|right|thumb|Williams FW14B [[F1 1992|1992]]-ből]]
▲Az 1990-es évek elején megengedettek voltak az elektronikus segédeszközök, mint a kipörgésgátló és az [[ABS]], amelyben a [[Williams F1|Williams]]nek volt a legkifinomultabb technikája. Ezeket a segédeszközöket az [[F1 1994|1994-re]] betiltották. Az 1994-ben történt két halálos baleset ([[Roland Ratzenberger]], [[Ayrton Senna]]). [[F1 1995|1995]]-re a motorok hengerűrtartalmát leszabályozták 3000 cm<sup>3</sup>-re. Ekkor az autók teljesítménye a körülbelül 750 lóerőről 650-re csökkent. [[F1 1996|1996]]-ra a [[Scuderia Ferrari|Ferrari]] hagyományos, de nehéz és sokat fogyasztó V12-es motorját V10-re cserélte. Ezzel, és új versenyzőjével, [[Michael Schumacher]]rel 3 versenyt nyert meg 1996-ban. [[F1 1997|1997]]-re elérték az autók a korábbi 750 lóerős teljesítményt. A fordulatszám ekkorra elérte a 17 000/percet.
▲[[Kép:Gerhard Berger Ferrari 1995.jpg|200px|left|thumb|[[Gerhard Berger]] [[Scuderia Ferrari|Ferrarijával]] [[F1 1995|1995]]-ben]]
▲Az évtized első két bajnokságán a [[McLaren]] és [[Ayrton Senna]] nyert.<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1990 1990-es szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref><ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1991 1991-es szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref> [[F1 1992|1992]]-ben<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1992 1992-es szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref> és [[F1 1993|1993]]-ban [[Nigel Mansell]] és [[Alain Prost]] nyert a [[WilliamsF1|Williamssel]]. 1994-ben szintén a Williams lett a konstruktőri bajnok, az egyéni címet azonban a német [[Michael Schumacher]] szerezte meg.<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1994 1994-es szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref> 1995-ben ismét Schumacher és csapata, a [[Benetton Formula|Benetton]] nyert.<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1995 1995-ös szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref> 1996-ban Schumacher a Ferrarihoz szerződött, és ebben az évben ismét a Williams csapat lett a bajnok [[Damon Hill]]el.<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1996 1996-os szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref> 1997-ben ismét a Williams nyert, ezúttal a kanadai [[Jacques Villeneuve]]-vel.<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1997 1997-es szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref> 1998-ban a [[McLaren]] és a finn [[Mika Häkkinen]] szerzett bajnoki címet,<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1998 1998-as szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref> [[F1 1999|1999|1999]]-ben bár ismét Häkkinen lett a bajnok, a konstruktőri cím a Ferrarié lett.<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1999 1999-es szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref>
▲=== A 2000-es évek ===
▲[[Kép:Michael Schumacher Canada 2006.jpg|250px|thumb|right|[[Michael Schumacher]] [[F1 2006|2006]]-ban]]
▲[[Kép:Fernando Alonso 2006 Canada.jpg|250px|thumb|right|[[Fernando Alonso]], a [[F1 2005|2005-ös]] és [[F1 2006|2006-os]] év bajnoka]]
▲Ebben az évtizedben [[Michael Schumacher]] és a [[Scuderia Ferrari|Ferrari]] eddig példátlan módon, öt egymást követő évben győzött ([[F1 2000|2000]]-[[F1 2004|2004]]).<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=2000 2000-es szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref><ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=2001 2001-es szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref><ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=2003 2003-as szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref><ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=2004 2004-es szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref> Ez idő alatt több új rekordot állított fel a csapat és német versenyzője. Schumacher [[F1 2002|2002]]-ben minden versenyen dobogós helyen ért célba,<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=2002 2002-es szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref> és pályafutása során 91 nagydíjat nyert meg. Ezalatt az [[FIA]] többször megváltoztatta a szabályokat, például a csapatutasítást is betiltotta a [[2002-es Formula–1 Osztrák Nagydíj|2002-es Osztrák Nagydíjon]] történt [[Michael Schumacher#További incidensek|incidens]] miatt. Schumacher bajnoki sorozata 2005. szeptember 25-én ért véget, amikor a spanyol [[Fernando Alonso]], a [[Renault F1|Renault]] versenyzője, a Formula–1 legfiatalabb világbajnoka lett.<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=2005 2005-ös szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref> [[F1 2006|2006]]-ban ismét a Renault és Alonso lett a bajnok.<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=2006 2006-os szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref> Schumacher ez év végén vonult vissza. A [[F1 2007|2007]]-es szezon legnagyobb botránya a McLaren Ferraritól illegálisan szerzett adatai, és kizárása volt. Ezévben a finn [[Kimi Räikkönen]] nyerte egy pont előnnyel az egyéni címet. A Ferrari konstruktőri bajnok lett.<ref>[http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=2007 2007-es szezon végeredménye] motorsport-total.com</ref>
▲2003-ban a pontrendszert változtatták meg, később több műszaki szabályt. A [[F1 2005|2005]]-ös "csonka" [[2005-ös Formula–1 Amerikai Nagydíj|Amerikai Nagydíj]] után – melyben csak a [[Bridgestone]] gumit használó három csapat indult el a 10-ből – [[F1 2007|2007]]-re csak egy gumibeszállító maradt a Formula–1-ben. 2006 folyamán Max Mosley a Formula–1-ben olyan zöld jövőt körvonalazott, amelyben az energiát hatékonyabban fogják alkalmazni.
▲1983 óta a Formula–1-et azok a versenycsapatok uralták, melyeknek nem volt gyári támogatásuk. Ilyen volt a Williams, a McLaren és a Benetton, miközben másoktól vásároltak motorokat. 2000-óta a gyári csapatok uralják a bajnokságot, mint a [[Renault F1|Renault]], a [[BMW Sauber]], a [[Toyota F1|Toyota]], a [[Honda Racing F1|Honda]] és a [[Scuderia Ferrari|Ferrari]].
==A Formula–1 költségei==
| |||