„Illés-együttes” változatai közötti eltérés

a (Robot: Changing Kategória:Illés együttes)
[[1966]] decemberében hat dallal szerepeltek az Ifjúsági Magazin Top 10 listáján.
 
Az együttes hihetetlen népszerűségre tett szert, [[1967]]-ben sorban adták ki slágerszámaikat, szerepeltek az „Ezek a fiatalok” című [[Banovich Tamás]] rendezte filmben. (a filmből [[Ezek a fiatalok (album)|LP készült]], ezt tekintik az Illés-együttes első nagylemezének is)
A II. Táncdalfesztiválon azonban nem vehettek részt, mert egy TV műsorban (Show-hivatal) [[Szörényi Levente]] az Illés zenéjét elhatárolta a tánczene világától, és ezek után [[Vitray Tamás]]sal jelentősen összeszólalkozott, pletykák szerint neki írta később az Illés-együttes a „Ne gondold” című dalt. Ez a dal hihetetlen népszerűségre tett szert, 11 hónapig szerepelt a slágerlistán. Megszülettek az olyan számaik, mint a Nézz rám, Keresem a szót, Nem érdekel, amit mondsz; Eljöttél, az „Ezek a fiatalok” filmben felhangzó Láss, láss, ne csak nézz, a Sárga rózsa, a Bolond lány, a Fáradt vagyok, a Néma szerelem és a Miszter Alkohol. Az együttes és Koncz Zsuzsa egymást erősíti.
Ebben az évben még elkészítik [[Petrovics Emil]]lel a „Szevasz, Vera” című [[Herskó János]] film zenéjét is.
A beat-jelenséget is megpróbálta háttérbe szorítani a hatalom, ennek következtében az Illés-zenekart is elérték a mondvacsinált vádak, a botrányokká felmagasztosított szimpla történetek (pécsi kukaügy, melynek során az Illés-együttest rendbontással, huligánkodással vádolták meg). A hatalom bekeményítésére az Illés-együttes is alkalmazkodott, Bródy gyakran nyílt szövegei, vagy csak burkolt célzásai tökéletesen hatottak az ifjúságra.
 
[[1969]]-ben két nagylemezük is megjelent, [[Nehéz az út|az első gyakorlatilag a korábbi kis és nagylemezen megjelent dalok válogatásgyűjteménye]], csak 4 új szám szerepel rajta. (Átkozott féltékenység (Szörényi L.–Bródy J.) – Szerelem (Szörényi L.–Bródy J.) – Az ész a fontos, nem a haj (Szörényi Sz.–Bródy J.) – Mondd, hogy nem hiszed el (Szörényi L.–Bródy J.))
 
A második nagylemezük talán a legjobb lemezük, a címe ([[Illések és pofonok]]) alapján a keserű tapasztalatok lemeze, a kor lenyomata zenében és szövegben, a hitehagyás, hogy lehet változtatni. ([[Prágai tavasz|1968–as cseh beavatkozás]]) A mindennapok helyzetértékelése szinte minden szám: a változás megrekedéséről (Lehetett volna), a mindennapi kugliemberekről (A kugli), a boldogtalanságról (Történet M.-ről), a butaságról (Sárika), a reményről (A beérkezett levelekre válaszolva), a változni akarásról (Keresem a szót), az utakról (Téged vár), A reklámokról (Reklám úr), a katonaságról (Két év nem sok), a tenniakarásról, a változásba vetett hitről (Nem akarok állni, ha futnak a percek). A lemezen olyan kiváló zeneszámok is helyet kaptak, mint az Óh, kisleány, az Újra itt van, vagy a [[Pásztory Zoltán]] [[dob]]tudását bemutató Meleghengersor. A lemez igazi stílus-kavalkáddá sikeredett.
 
[[1970]] februárjában és márciusában a Marquele–Martin menedzseriroda szervezésében 10 napot a beat őshazájában koncerteztek, ([[London]]ban, [[Cambridge]]-ben és [[Cardiff]]-ban). [[London]]ban a kritika elismerően szólt a magyar zenekarról, kiemelték a sajátos nemzeti stílust, valamint a politikus hangvételű dalaikat („A zene mellett a fiatal magyar közönségnek Bródy János ad politikai tartalmú szövegeket. A magyar művészetben napjainkban a társadalomkritika dominál. Egy dal, amely a látszólag egyszerű Amikor én még kissrác voltam címet viseli, valójában az ötvenes évek politikai hibáinak éles reflexiója. Más dalok a békéért szólnak, vagy a bürokráciát támadják”.)
Az Illés így az [[1970]]–es esztendőt gyakorlatilag karanténba zárva töltötte, bár annak ellenére, hogy teljes elszigeteltségben voltak, a [[Mészáros Márta]] rendezte „Szép lányok, ne sírjatok” című filmben felhangzó Illés dalok az IM listára kerültek. Vidéken léptek fel, ők voltak a „vidék legjobb zenekara”.
 
[[1971]]. [[március 11]]–én térhettek vissza a fővárosba, az Egyetemi Színpadon mutatták be [[Human Rights]] című, az [[Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata|Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának tiszteletére]] írt „beatoratóriumukat” ([[Angela Davis]]nek, a [[kommunista]] [[politikus]]nak ajánlva). A lemezen közreműködik [[Mensáros László]]. Ez a lemez az első a magyar beat-oratóriumi kísérletekben.
Bár a szakma megkülönböztetett figyelemmel fogadta mind formai, tartalmi kísérletei miatt (szakítás a rövid, 2–3 perces dalokkal, nagyobb lélegzetű oratóriumkísérlet), a közönségük nem fogadta elsöprő lelkesedéssel. A lemez akkor született, amikor a politika megkeményedett, erre utalnak a dalok szövegei is: Mondd Te kit választanál, A Kati jött).
A közönség a régi, populárisabb Illést várta vissza.
A kultúrpolitika is szorosabban fogta a gyeplőt, bevezetik az ún. „giccsadót”, a kultúrpolitika így próbálta szűkíteni a megjelenő progresszív zenét, egyre több előadó tűnt el hosszabb-rövidebb időre a kortársak közül a nyilvános szerepléstől. Piacosodott a beat-zene is, Levente az együttesen belül az „eladható” zenét favorizálta a régi Illés szellemiségének megtartása mellett, Lajos viszont a régi stílus továbbvitelét szorgalmazta.
 
[[1972]]-ben már láthatóak az Illés-együttesben a kifáradás jelei, kislemezük nem jelent meg, a [[Add a kezed|megjelenő nagylemez is]] búcsúra utal: Nehéz várni, A szó veszélyes fegyver, Jelbeszéd. [[Szörényi Levente]] is energiái nagy részét a filmzenék komponálására fordította.
Az együttesen belül feszültek az ellentétek: Szörényi Levente a zenei korlátait akarta kiterjeszteni, szólólemezt készített, Bródy az alkotói közösséget akarta megmenteni. (így született meg a KITT Egylet (Koncz–Illés–Tolcsvay és a Trió) [[1973]] elején).
 
[[1973]]-ban „Ne„[[Ne sírjatok, lányok”lányok (album)|Ne sírjatok, lányok]]” címmel megjelent még egy lemez, amelyre régi dalaikat játszották fel újra. Nem az Illés, hanem a KITT Egylet (Koncz & Illés & Tolcsvayék és a Trió) közreműködésével készült. A lemezen szereplő 12 dalt újrahangszerelték és újrajátszották a stúdióban. Kizárólag LP–n jelent meg (nem szerepel az 1986–os fehér boxban és a '[[1990-es évek|90-es]] évek CD–kiadásaiban sem), valamint műsoros kazettán, kis példányszámban.
 
[[1973]]. [[június 10]]-én a [[diósgyőr]]i sportpályán jótékonysági koncertet tartottak „Magyar Popkoncert” névvel ([[Tolcsvay Béla]] és Kuruc Attila kezdeményezésére, a bevételt a tervbe vett Miskolci Ifjúsági Park felépítésére fordították volna), ahol a nyilvánosan először szereplő KITT Egylet tagjaként Illésék mellett gyakorlatilag fellépett a teljes magyar beat-élmezőny (a nyugat-európai koncertturnén résztvevő [[Omega (együttes)|Omega]], az ORI rendezvényen résztvevő [[LGT]] és az akkor még nem koncertező [[Skorpio]] kivételével).
8 165

szerkesztés