„Magyar Királyság (1920–1945)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
újabb alcímek hozzáadása (a tartalmat a Horty szócikkből hoztam) |
|||
43. sor:
Fontos feladat volt, hogy átálljon gazdaságunk a békés termelésre a háborús gazdaságpolitika helyett. Ehhez jelentős szerkezeti váltásokra, ahhoz pedig tőkére van szükség. a Kormányzat kezdetben az infláció eszközéhez nyúlt, mely azonban veszélyes eszköz, alááshatja egy ország gazdaságát. Elkerülhetetlenné vált a külföldi tőke bevonása. Bethlen külpolitikájának köszönhetően [[1922]]. [[szeptember 18]]-án Magyarországot felvették a [[Népszövetség]]be. Ennek eredményeként fel tudtuk venni a hatalmas (250 millió aranykoronás) népszövetségi kölcsönt. A kölcsönből finanszírozták a gazdasági szerkezetváltást, bevezették az új valutát ([[pengő]], 1927). hitelt nyújtottak a mezőgazdaság, a turizmus, a villamosipar, a közlekedés fejlesztéséhez. Olyan beruházások fémjelzik ezt a korszakot, mint a lillafüredi Palota Szálló, a csepeli szabadkikötő, vagy a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal villamosítása.
Bethlen tevékenységének köszönhetően az ország gazdasága stabilizálódott, 1929-re számos területen túlszárnyalta az utolsó háború előtti év (1913) teljesítményét, ugyanakkor a gazdaság külföldi tőkén nyugodott.
== A világgazdasági válság és hatásai - Gömbös Gyula kormánya ==
A [[nagy gazdasági világválság]] hatására mindaz, amit Bethlen majdnem tíz évig épített, összeomlott. A gazdaság tönkrement, az egységes kormánypárt felbomlott (az „örökös” kisgazda miniszter, Mayer János lemondott). Bethlen kénytelen volt lemondani, a kormányzó pedig [[Károlyi Gyula | Károlyi Gyulát]] nevezte ki miniszterelnökké, aki szintén nem ért el jelentős eredményt, noha szigorú takarékossági intézkedéseket foganatosított. Az új miniszterelnök a biatorbágyi merénylet hatására bevezette a statáriumot.
A válságból [[Gömbös Gyula]] dinamizmusa és 95 pontból álló [[Nemzeti Munkaterv]]e tűnt kiútnak <ref name="Magyarország a XX. században. A Gömbös-kormány programja és belpolitikája.">[http://mek.niif.hu/02100/02185/html/14.html Magyarország a XX. században. A Gömbös-kormány programja és belpolitikája.]</ref>, így Horthy régi harcostársát, a diktatórikus ambíciókat dédelgető, feltétlenül olaszbarát politikust tette meg miniszterelnöknek ([[1932]]–[[1936]]).
Gömbös fajvédő múltja miatt a zsidósághoz kapcsolódó nézeteinek nyilvános felülvizsgálatára kényszerült. A pénzügy tekintetében az is megkönnyítette a dolgát, hogy [[1932]] nyarán a [[Lausanne]]-ban megtartott konferencián [[Magyarország]] jóvátételi kötelezettségeit eltörölték.<ref name="Magyarország a XX. században. A Gömbös-kormány programja és belpolitikája." /> Gömbös a kapcsolatok erősítésére törekedett [[Németország]]gal és [[Olaszország]]gal, valamint [[1934]]-ben felvette a kapcsolatot a [[Szovjetunió]]val. A német és az olasz kapcsolatok gazdasági sikert hoztak, azonban a [[Szovjetunió]] esetében nem sikerült kihasználnia a kapcsolatban rejlő lehetőségeket az ideológiai különbségek miatt.<ref name="Magyarország a XX. században. Nagyhatalmi tervek a Duna-medencében.">[http://mek.niif.hu/02100/02185/html/15.html Magyarország a XX. században. Nagyhatalmi tervek a Duna-medencében.]</ref> A gazdaságot fasiszta mintára korporatív (hivatásrendi) rendszerbe akarta kényszeríteni. Emellett igyekezett a kormánypárt Bethlen vezette mérsékeltebb köreit kiszorítani az országgyűlésből, amit jelzett [[Imrédy Béla]] és [[Kállay Miklós]] miniszterek eltávolítása is. [[1935]]-ben elérte, hogy a kormányzó feloszlassa a parlamentet, majd a csalásokban és terrorban ([[endrődi sortűz]]) bővelkedő választásokon igyekezett visszaszorítani az [[FKgP]]-t, így a mandátumok 70%-át pártja szerezte meg az újjáalakuló parlamentben.<ref name="választás" /> Hatalmi ambícióit és egyéb törekvéseit mind a munkásságot képviselő szociáldemokrata, mind a kisiparosok és az állami alkalmazottak egy részét képviselő keresztényszocialista szakszervezetek is elutasították.<ref name="Magyarország a XX. században. Az 1935. évi választás és következményei.">[http://mek.niif.hu/02100/02185/html/17.html Magyarország a XX. században. Az 1935. évi választás és következményei.]</ref> Bethlen és köre kibuktatásával azonban Gömbös kivívta Horthy ellenszenvét is, a miniszterelnököt csak azért nem mondatta le a kormányzó, mert az halálos beteg volt, és [[1936]]-ban el is hunyt.<ref>Gergely 2001.</ref>
== Jobbratolódás a [[II. világháború | háború]] előestéjén ==
[[Darányi Kálmán]] kormányának (1936–[[1938]]) már nemcsak a nácik, hanem a magyarországi támogatóik, a különféle [[hungarizmus|nyilas]] és nemzetiszocialista mozgalmak fenyegetésével is meg kellett birkóznia. [[1938]]-ban hirdette meg a miniszterelnök a hadseregfejlesztésre irányuló [[győri program]]ot, mely egymilliárd [[pengő]]t áldozott a [[Trianoni békeszerződés|trianoni békében]] kikötötteknek megfelelően kis létszámú és katasztrofális felszereltségű magyar hadsereg fejlesztésére.<ref name="győri program">Ungváry 2001.</ref> A tervet [[1940]]-re vitték véghez, ám a [[királyi honvédség]] továbbra is igen alacsony szinten állt, és kis erőt képviselt.<ref name="győri program" />
[[Imrédy Béla]], a Darányit követő miniszterelnök ([[1938]]–[[1939]]) – bár a létező mozgalmaktól és pártoktól külön úton – a szélsőjobb irányába sodródott (a „csodás forradalom” megvalósítása az általa alapított [[Magyar Élet Mozgalom]]ra várt volna).<ref name="Imrédy">Sipos 2001.</ref> Az eseményeket nyugtalanul figyelő Teleki–Bethlen–Horthy-csoport végül [[1939]]-ben leváltotta a német érdekeknek megfelelően politizáló miniszterelnököt. Magyarázatként azt hozták fel, hogy egyik dédszülője zsidó származású. A sors fintora, hogy épp Imrédy alatt fogadták el a [[I. zsidótörvény]]t, mely vallási alapon maximálta az egyes értelmiségi pályákon a zsidók létszámát, illetve ekkor terjesztették be a [[II. zsidótörvény|másodikat]], ami már nemzetiségi alapon szigorította az előző intézkedést.<ref name="Imrédy" />
==Források==
| |||