„Államosítás” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a -ít végű igék és származékaik hosszú í-vel |
ISBN: -->ISBN |
||
11. sor:
[[1945]] után indult meg a közszolgáltatási körön kívül eső magántárgyak nagyarányú, kárpótlás nélküli kollektivizálása. [[1946]]. [[január 1]]-jével állami tulajdonba kerültek a bányák, az év végén pedig a négy legjelentősebb nehézipari vállalat ([[Rimamurányi Vasmű]], [[Weiss Manfréd Művek]], [[Ganz vállalatok|Ganz Vállalatok]], [[Rába Magyar Vagon- és Gépgyár|Magyar Vagon- és Gépgyár]]) került sorra. [[1948]]-ig külön törvények rendelkeztek a villamosművek, távvezetékek, bankok, egyházi iskolák, bérházak, a száz munkásnál többet foglalkoztató ipari vállalatok államosítására. [[1949]]-ben minden tíz dolgozónál többnek munkát adó cég és a külföldi tulajdonú vállalatok is állami tulajdonba kerültek.
=== Az államosítások légköre 1949-ben ===
Heimer Jenő államosító igazgató, 1970-ig az államosított irodagép vállalatok vezérigazgatója visszaemlékezik 1983-ban<ref>Cserhalmi Imre; Strassenreiter Erzsébet: Történelmi kulcsátvétel (Interjú államosító igazgatókkal) Kossuth Könyvkiadó 1983 ISBN
az intézkedésemre telepítettek ki néhány irodagépes kollégát. A kitelepítéseket ma is igazságtalnnak
tartom." "... még vakon biztam [[Rákosi Mátyás|Rákosiban]]. Csak akkor döbbentem rá a valóságra, amikor a letartóztatottak között jó barátom, aki szegény a börtönben megzavarodott és meghalt."
21. sor:
==Irodalom==
* Botos János: ''Az államosítás és a szakszervezetek.'' Budapest: Népszava. 1988. ISBN 963 322 716 X
* Államosítás. In ''Magyar nagylexikon. I.'' Budapest: Akadémiai. 1993. 537–538.
* ''Az államosítás.'' Pécs: G&G. 2000. ISBN 963 00 7397 8
* Cserhalmi Imre; Strassenreiter Erzsébet: ''Történelmi kulcsátvétel'' (Interjú államosító igazgatókkal) Kossuth Könyvkiadó 1983 ISBN
==Belső hivatkozások==
| |||