„Lázár deák” változatai közötti eltérés

2 275 bájt hozzáadva ,  12 évvel ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
[[Kép:Tabula hungariae.jpg|200px|right|thumb|A Tabula Hungariae]]
A [[Magyar Királyság]]ról készült első fennmaradt nyomtatott térképet - [[Tabula Hungariae]] [http://upload.wikimedia.org/wikipedia/hu/2/2d/Tabula_hungariae.jpg] - Lázár bíborosi titkár és munkatársa, Jacob Ziegler matematikus készítette. A források szerint Lázár nem végezhetett egyetemet, mivel akkor őt magisterként kellett volna megszólítani. Csak "hozzáértő" ember volt, tanulmányait a mai középfokú oktatásnak megfelelő iskolák keretei között végezhette, azaz "deák" volt, így nevezték abban a korban a latinos műveltségű, gyakorlati tudományokban jártas egyéneket.
 
Nem tudjuk, hogy mikor és hol született, és arról sincs adatunk, hogy mikor és hol halt meg. Ennek alapján joggal vélhető, hogy Lázár a maga korában nem lehetett olyan társadalmi helyzetű személy, aki kortársai érdeklődését magára vonhatta volna.
Foglalkozásáról a források csak az tartották szükségesnek lejegyezni, hogy „secretarius”, azaz „titkár” lehetett, és a térképet készítő Lázár Bakócz Tamás (1442-1521) esztergomi érsek idején és környezetében élt és működött. Bakócz a XVI. század elején Magyarországon egyszerre töltötte be a legmagasabb egyházi (prímás, esztergomi érsek, konstantinápolyi pátriárka) és világi (fő- és titkos kancellár) méltóságot is. Bakócz személyi titkárait név szerint ismerjük. Abban a korban, amikor mindenkit szigorúan „rendi” státusza szerint kellett megszólítani, az egyszerű secretarius megjelölés inkább világi személyt takarhatott.
A szerző iskolázottsága. A források szerint ő nem végezhetett egyetemet, mivel akkor őt magisterként kellett volna megszólítani. Csak "hozzáértő" ember volt, tanulmányait a mai középfokú oktatásnak megfelelő iskolák keretei között végezhette, azaz "deák" volt, így nevezték abban a korban a latinos műveltségű, gyakorlati tudományokban jártas egyéneket.
A szerző anyanyelve. A szerzőt a források magyarként említik, és ezt térképének névanyaga is egyértelműen megerősíti. Az „é” hangot „ee”-vel jelölte, például Ezeek, Zeek, Zeeplak stb., az „ö” hangot pedig „ew„-vel: Fewdwar, Gew, Eskew, Ewsi, Fewldeak, Tertzew, Besenew stb. A Tabula Hungariae helyneveinek feldolgozása során azt is megfigyeltük, hogy a „c” hangot esetenként a „tz” betűk jelölik, például Adatz, Agatz, Bakotza stb. Ez a helyesírási sajátosság az ófelnémet nyelvjárás írásbeli gyakorlatára jellemző, feltevéseink szerint ez származhat bármely közreműködőtől, aki a lázári kézirat nyomtatásra való előkészítésében részt vett. Ugyanakkor egyes településnevek írásánál nyelvjárási szokást is megörökített Lázár, például az „i” hang jelölésében: a Kézdi helynevet Kyzdy alakban találjuk e térképen.
 
A térkép a [[középkor]]i [[Magyarország]] területét foglalja magában, az [[Árpád-kor]]i balkáni melléktartományokkal együtt. Az egyes helyek közötti távolságot, ábráik körjeleit körzőbe fogva az alsó szegélyen szerkesztett mérföldskálán lehet kimérni. Földrajzi fokhálózat nincs a lapon. A térképet a tengerpart és más részek fekvése alapján az óramutató járásával ellenkező irányban mintegy 45-90 °-kal elforgatták, DNY-ÉK-i fekvésű. Legfőbb értéke a településábrázolás, melynek ábrái részint jelképek, részint látkép jellegűek. A mintegy 1400 földrajzi rész eredeti formában íródott. Ebből 1270 a településnév, amelyekből 356 esik a mai [[Magyarország]] területére.Értéke abból adódik, hogy az egyedüli helyzetképét adja a [[Mohácsi csata]]vesztés előtti országnak.
 
A történelem régebbi eseményeit ábrák, csataképek és feliratok jelzik, az 1526-os törökdúlás területét pontsor mutatja. Alul latin és német nyelvű országleírás olvasható.
 
[[Kép:Tabula hungariae.jpg|200px|right|thumb|A Tabula Hungariae]]
 
 
Magyarország címerében [[Albrecht Dürer]] címerképét ismerhetjük fel. A fametszet kevés példányából mindössze egy maradt fenn, amelyet egy évszázada szerezett meg [[Apponyi Sándor]] és 1924-ben ajándékozta az [[Országos Széchenyi Könyvtár]]nak.
53 648

szerkesztés