„Lázár deák” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
A [[Magyar Királyság]]ról készült első fennmaradt nyomtatott térképet - [[Tabula Hungariae]] [http://upload.wikimedia.org/wikipedia/hu/2/2d/Tabula_hungariae.jpg] - Lázár bíborosi titkár és munkatársa, Jacob Ziegler matematikus készítette.
 
Nem tudjuk, hogy mikor és hol született, és arról sincs adatunk, hogy mikor és hol halt meg. Ennek alapján joggal vélhető, hogy Lázár deák a maga korában nem lehetett olyan társadalmi helyzetű személy, aki kortársai érdeklődését magára vonhatta volna.
Foglalkozásáról a források csak az tartották szükségesnek lejegyezni, hogy „secretarius”, azaz „titkár” lehetett, és a térképet készítő Lázár deák [[Bakócz Tamás]] (1442-1521) esztergomi érsek idején és környezetében élt és működött. [[Bakócz Tamás|Bakócz]] a XVI. század elején Magyarországon egyszerre töltötte be a legmagasabb egyházi (prímás, esztergomi érsek, konstantinápolyi pátriárka) és világi (fő- és titkos kancellár) méltóságot is. [[Bakócz Tamás|Bakócz]] személyi titkárait név szerint ismerjük. Abban a korban, amikor mindenkit szigorúan „rendi” státusza szerint kellett megszólítani, az egyszerű secretarius megjelölés inkább világi személyt takarhatott.
A források szerint Lázár deák nem végezhetett egyetemet, mivel akkor őt magisterként kellett volna megszólítani. Csak "hozzáértő" ember volt, tanulmányait a mai középfokú oktatásnak megfelelő iskolák keretei között végezhette, azaz "deák" volt, így nevezték abban a korban a latinos műveltségű, gyakorlati tudományokban jártas egyéneket.
Lázár deákot a források magyarként említik, és ezt térképének névanyaga is egyértelműen megerősíti. Az „é” hangot „ee”-vel jelölte, például Ezeek, Zeek, Zeeplak stb., az „ö” hangot pedig „ew„-vel: Fewdwar, Gew, Eskew, Ewsi, Fewldeak, Tertzew, Besenew stb. A [[Tabula Hungariae]] helyneveinek feldolgozása során azt is megfigyelték, hogy a „c” hangot esetenként a „tz” betűk jelölik, például Adatz, Agatz, Bakotza stb. Ez a helyesírási sajátosság az ófelnémet nyelvjárás írásbeli gyakorlatára jellemző, feltevések szerint ez származhat bármely közreműködőtől, aki a lázári kézirat nyomtatásra való előkészítésében részt vett. Ugyanakkor egyes településnevek írásánál nyelvjárási szokást is megörökített Lázár deák, például az „i” hang jelölésében: a Kézdi helynevet Kyzdy alakban találjuk e térképen.
53 648

szerkesztés