„Közúti vasút” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
NZA (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
1. sor:
A '''közúti vasút''' szakmai gyűjtőfogalom, a városi [[Közút|közut]]akon zajló [[kötöttpályás közlekedés]]t foglalja egybe. A közúti vasút a közúti közlekedést kiegészítő városi [[vasút|vasúti közlekedési rendszert]] jelent. Mára a közúti vasút fogalma összeolvadt a [[villamos|villamossal]], amit ugyan nem feltétlenül közútra, de a közúti közlekedést kiegészítő jelleggel építenek és tartanak fenn a [[város|városokban]].
A közúti vasutakat egykor a városi úthálózatra építették rá. A közúti vasutak üzemi szempontból vasútnak tekinthetők, történetük során szinte minden vasúti technológiát kipróbáltak a városi közlekedésben is. Léteztek ló-, kábel-, gőz-, belségésű-,
A közúti vasút nem mindig vált el élesen más vasutaktól. A világon az első közúti vasút, a ''Surrey Iron Railway'' városon belül és kívül közlekedő [[lóvasút]] volt. Az első utcai gőzvontatású vasút [[New York]] városában [[1832]]-ben épült, ez azonban még nem ért el igazi sikert. A gőzvontatás azonban nem igazán vált be a városokban. A közúti vasút igazi fénykorát a villamosvontatás hozta el. A világ első áramszedős [[villamos|villamosát]] ''Werner Siemens'' 1879-ben mutatta be egy berlini kiállításon, majd [http://en.wikipedia.org/wiki/Frank_J._Sprague Frank J. Sprague] építette az első városi felsővezetékes villamoshálózatot Richmondban ([[Virginia]]) [[1887|1887-ben]]. Ez a technológia forradalmasította a közúti vasutat, és hamarosan világszerte megjelentek a [[villamos|villamosok]].
== A közúti vasutak magyarországi története ==
11. sor:
Az első közúti vasutak lóvontatásúak voltak. Magyarországon a a ''Pesti Közúti Vaspálya Társaság'' (PKVT) az egykori [[Pest]], Széna tér (ma: Kálvin tér) és [[Újpest]], Városkapu között [[1866]]. [[július 30]]-án nyílt meg. Az utolsó személyforgalmat lebonyolító [[lóvasút]] [[1927]]-ig működött a [[Margitsziget|Margitszigeten]]. Lóvasút üzemelt ezen túl Újpest-Rákospalotán, [[Debrecen|Debrecenben]], [[Szeged|Szegeden]], [[Gyula|Gyulán]] (itt keskenynyomközű) és még számos más helyen.
[[Kép:Siemens&Halske-Budapest.png|thumb|right|190px|A Siemens&Halske
Hazánkban [[1884]]-ben jelent meg [[Debrecen tömegközlekedése|Debrecenben]] gőzüzemű közúti vasút, a későbbiekben Budapesten, Aradon, Kolozsváron, Kassán voltak gőzüzemű közúti vasutak. Ezen túl több gőz- vagy motorkocsis üzemű [[HÉV|helyiérdekű vasút]] is bonyolított városi tömegközlekedést (pl. [[Brassó]]), jellegzetesek voltak az alföldi városok keskenynyomközű vasutjainak városi szakaszai ([[Békéscsaba]], [[Cegléd]], [[Orosháza]], [[Szatmárnémeti]], [[Nyíregyháza]] - az utóbbi két helyen a városi szakaszt villamosították). [[Budapest|Budapesten]] gőzüzemű közúti vasútként engedélyezték a Nagykörút - Kőbánya vonalat (mai 37-es villamos vonala), ám itt a gőzüzem két év után megszűnt.
| |||