„Ékstratégia” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a holnap van. |
ez kiegyensúlyozottabb, semlegesebb |
||
1. sor:
Az Ék-stratégia (wedge strategy) a Discovery Intézet tudományos és társadalmi programja, melyet összefoglalóan az Ék-dokumentumként (Wedge Document) ismertté vált anyag fogalmazott meg. A dokumentum tudományos kutatási és közéleti célkitűzéseket fogalmaz meg, melyek célja a materializmus és kulturális örökségének legyőzése. Mindezek forrását a tudományos materializmusban látja. A kiadvány az intelligens tervezést egy pozitív alternatívának tekinti, az erről szóló tudományos kiadványoktól pedig azt reméli, hogy megtörik a materialista világkép dominanciáját. Az elmúlt években az Ék-stratégia képezte a Discovery Intézet kutatási, publikációs tevékenységének és kommunikációs kampányainak alapját.
Az ék metaforát Phillip E. Jonhsonnak tulajdonítják, aki az intelligens tervezés mozgalom egyik kulcsszereplője, első teoretikusa. Johnson magyarázata szerint stratégiája segíteni fog az intellektuális rétegnek kiszabadulni a darwinizmus szorításából. A darwinizmust egy rönkhöz hasonlítja, amely megbonthatatlannak tűnik. Azonban a rönkön egy vékony repedés található. „A szélesedő repedés fontos, ám ritkán észrevett kettősség a tudományos kutatás által feltárt tények és a materialista filozófia között, amely a tudományos kultúrát uralja.” Ha egy ék alakú szerszámot illesztenek a résbe, és azt egyre mélyebbre nyomják, a fahasáb kettéhasítható. Johnson a saját könyveit az ék élének nevezi, amely megtalálta a rönkön a hasadást. Az Ék-dokumentum ugyanezt az analógiát használva a túlsúlyban lévő materialista tudományt egy fának tekinti, a stratégiát pedig egy keskeny éknek, amely a leggyengébb ponton alkalmazva képes kettévágni a törzset. A stratégia határozottan szembeszáll a materializmussal, a naturalizmussal és a spontán evolúció elméletével.
Az
A stratégia 1999-ben került a nyilvánosság figyelmének előterébe, mikor a dokumentum – amely eredetileg nem a nagyközönség számára készült – felkerült az internetre. A dokumentum bevezetése gyakorlatilag megegyezik az Intézet tudományos és kulturális központjának korábbról is ismert, publikus küldetési nyilatkozatával.
A kiadványt amiatt érte a legtöbb támadás, hogy elveinek leírásában egy Istenre való utalás is szerepel: „A materialista magyarázatok helyettesítése azzal a teista megértéssel, hogy a természetet és az emberi lényeket Isten teremtette.” A társadalmi program leírásából pedig az tűnik ki, hogy az Intézet a nagyobb felekezetek támogatására is számít. Ezek az utalások arra ragadtatták az intelligens tervezés egyes kritikusait, hogy figyelmen kívül hagyják az elmélet tudományos állításait, és az csupán vallási irányzatnak tekintsék.
A Discovery Intézet az "Ék-dokumentum - és akkor?" című nyilatkozatában válaszolt a felvetésekre. Képviselői ebben elmondják, hogy egyáltalán nem gondolják, hogy a tudomány gyakorlatát ortodox befolyással kellene korlátozni, hanem azt hangsúlyozzák, hogy a tudósoknak joguk van a bizonyítékokból adódó következmények levonására, bármilyen irányba is vezessenek azok. Ellenzik, hogy módszertani tilalmak korlátozzák a tudósok értelmezési szabadságát. Megkérdőjelezik a tudományos materializmust, és az azt támogató téves elméleteket. Nincs „rejtett tervük”, hanem kifejezetten és szándékosan publikus programmal rendelkeznek a materialista filozófia és kulturális következményeinek a kihívására. A nyilatkozatban szereplő egyes kifejezések utalhatnak vallási motivációra, ám a tudományban nem a motivációk döntenek (legyenek azok akár milyen előjelűek), hanem az, hogy valaki milyen alapossággal gyakorolja a tudományos módszert. Valamilyen világnézeti meggyőződéssel minden ember és kutató rendelkezik, így ez alapján senkit nem lehet kizárni a tudományos kutatás lehetőségéből. A modern kor néhány hangadó tudósa – mint Richard Dawkins – például látványos ateista, materialista hozzáállással rendelkezik. A kettős mérce elkerülése érdekében az elméletek értékét és erejét önmagukban kell megítélni, függetlenül a támogatóik világnézeti felfogásától.
A Discovery Intézet publikációi kezdetektől fogva nyilvánvalóvá tették, hogy tudományos következtetéseik egy széles értelemben vett filozófiai teista álláspontot támogatnak. Az Ék-dokumentumban leírt stratégia arról beszél, hogy az Intézet kutatáson és megalapozott érvelésen alapuló nézetei bemutatásával a tudomány és a kultúra befolyásolására törekszik. Hangsúlyozza, hogy „szilárd tudományosság, kutatás és érvelés nélkül programunk csupán sulykolási kísérlet lenne, nem pedig meggyőzés”. Tehát annak ellenére, hogy az intelligens tervezés ellenzői (az evolúcióelmélet védelmezői) az Ék-dokumentum alapján olykor egész szélsőséges motivációkat akarnak tulajdonítani a tervezéselmélet támogatóinak, a kiadvány nem a „politikai hatalmat” célozza, hanem egy megalapozott érvrendszer széleskörű meggyőzési stratégiáját tartalmazza.
| |||