„Jogos védelem” változatai közötti eltérés

A jogosan védekező olyan közvetlenül fenyegető támadást hárít el, amelynek megakadályozására a bűnüldöző hatóságok lennének jogosultak és kötelesek. Amennyiben a [[társadalom]] nem képes megvédeni egy adott helyzetben valakit a jogtalan erőszaktól, úgy biztosítja az önhatalmú védelem jogát. Ebben az esetben az állam erőszak monopóliumaerőszakmonopóliuma közérdekből felfügesztésrefelfüggesztésre kerül. A jogos védelem nem önvédelem. A védelmi cselekményt bárki kifejtheti, nem csak a megtámadott. A kifejtett erőszak egyetlen korlátja az arányosság elve, azaz a védelmi cselekménynek arányosnak kell lennie a támadással, de ezen belül akár a valaki életére törő támadó megölése is jogszerű lehet.

A támadásnak „intézettnek” vagy „közvetlenül fenyegető” jellegűnek kell lennie. Intézettnek minősül a támadás, ha az elkövető valamely a Különösbtk. Részbenkülönös részében büntetni rendelt [[bűncselekmény]] ([[szabálysértés]]) [[törvény]]i [[tényállás]]ának megvalósítását már megkezdte, míg közvetlenül fenyegető a támadás akkor, ha a támadás megkezdésétől azonnal vagy igen rövid időn belül tartani lehet, és annaka támadás kifejtésénekmegvalósulásának akadálya nincs (pl. a támadó szúrásra emeli a kését).

A támadás mindig aktív cselekedet. A jogos védelmi helyzet mindaddig fennáll, ameddig a megtámadott reálisan tarthat a támadás megkezdésétől avagy folytatásától,. ellenben, haHa a fenyegető kijelentés egy esetleges későbbi bántalmazást helyez kilátásba, akkor viszont jogos védelemről nem lehet szó.