„A Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye története” változatai közötti eltérés

a
kozmetikai javítások
a (Robot-assisted disambiguation: Török - Changed link(s) to Oszmán Birodalom)
a (kozmetikai javítások)
== Kalocsai érsekség/püspökség ==
A [[magyarok]] első [[király]]a, [[I. István|Szent István]] ([[997]]-[[1038]]) alapította a [[Kalocsa|kalocsaikalocsa]]i székhelyű [[püspökség]]et, közvetlenül [[Esztergom]] ([[1001]]) és [[Veszprém]] után, valószínűleg már [[1002]]-ben. Területe [[Solt]] magasságától a [[Duna-Tisza köze|Duna-Tisza közén]] át déli irányban egészen a [[Száva]] [[folyó]]ig terjedt, és az ókori [[Szerémség]]et és [[Sirmium]] [[város]]át is magában foglalta. Első [[főpap]]ja [[Asztrik|Asztrik apát]] volt, aki az ezredik év őszén [[II. Szilveszter pápa|II. Szilveszter]] pápától koronát hozott [[István fejedelem]] részére. Feltehetően neki köszönhető, hogy a [[Kalocsai Püspökség]] érseki rangra emelkedett [[Kalocsa|Kalocsán]].
 
== A kezdetektől a török terjeszekedésekig ==
A vesztes mohácsi csatát a nagyszámú templom, köztük a Bácsi székesegyház pusztulása követte. Nyom nélkül pusztult el a középkorban virágzó monostorok jelentős része. A másfél százados török uralom a magyar lakosság megfogyatkozását, és a délszláv népek betelepedését hozta. Az érsekek nem tartózkodhattak egyházmegyéjük területén, és a lelkipásztorkodást - mivel egyházmegyés pap alig akadt - bosnyák ferences szerzetesek végezték. Buda várának 1686-os felszabadulása után az érsekség területén is megindulhatott az újjáépítés, mindenekelőtt az elnéptelenedett falvak betelepítésével.
A XVIII. században számos falu, főként Bácskában, német telepeseket fogadott, de a horvátok, bunyevácok és sokácok is érkeztek nagy számban. A század derekára megépült a jelenlegi székesegyház, a nagyszeminárium és végül az érseki rezidencia. A barokk század végére a hatalmas kiterjedésű érsekség benépesült és újjáépült, mindössze a régi déli székhely, Bács vára maradt romokban. Az említett munkában jelentős szerepe volt a zajezdai báró Patachich család két tagjának akiknek érseksége mintegy keretezi az újjáépítési folyamatot: Patachich Gábor (1733-1745) és Patachich Ádám (1776-1784).
 
 
== A XIX. századtól napjainkig ==
 
1993-ban II. János Pál pápa újjászervezte a kalocsai főegyházmegyét, kiegészítve a Váci Püspökségtől és a Pécsi Egyházmegyétől átvett területekkel. A Kalocsa-Kecskeméti Érsekség Kecskeméten társszékesegyházat kapott, területe azóta lényegében megegyezik Bács-Kiskun Megye igazgatási területével, az érseki tartomány egyházmegyéi a Szeged-Csanádi és a Pécsi Püspökség.
 
[[Kategória:Kalocsai Érsekség]]
247 461

szerkesztés