„Moláris tömeg” változatai közötti eltérés

A '''moláris tömeg''' egy [[mól]] [[kémiai elem]] vagy [[vegyület]] [[tömeg]]e. Jele: ''M'', mértékegysége: kg/mol, (a [[Kémia|kémiaikémia]]i gyakorlatban g/mol egységet használnak leggyakrabban). A moláris tömeg jele után indexben vagy zárójelben mindig meg kell adni annak a legkisebb elemi egységnek ([[atom]], [[molekula]], [[ion]], [[gyök (kémia)|gyök]] stb.) a [[Vegyjel|vegyjelétvegyjel]]ét vagy a [[Képlet|képletétképlet]]ét, esetleg a nevét, amely jellemző az összefüggő anyagi rendszerre.

A [[Periódusosperiódusos rendszer|periódusos rendszerben]]ben szereplő [[Kémiaikémiai elem|kémiai elemek]]ek esetében használatos az '''atomtömeg''' elnevezés is, mint a moláris tömeg [[Szinoníma|szinonimája]], de nem tévesztendő össze a fogalom az egyetlen atom [[Atomtömeg|atomtömegévelatomtömeg]]ével. Ez utóbbi ugyanis bármely elem atomjára vonatkozóan nagyon kicsi tömeg, és a kémiai folyamatok mennyiségi viszonyainak számításához nem kényelmes a használatuk. Ezért egységként – célszerűen – a ¹²C izotópjának az 1/12-ed résznyi tömegét választották, (ATE, [[atomi tömegegység]]), ami 1,660 54·10^-27 kg.

Egy [[kémiai elem]] relatív atomtömege, vagy egy [[vegyület]] relatív moláris tömege tehát valamely elem egy atomja tömegének, vagy valamely vegyület egy molekulája tömegének és egy ¹²C szénatom tömege 1/12-ed részének a hányadosa. E definíció alapján minden relatív atom és moláris tömeg dimenziómentes, és egész szám kellene legyen. A valóságban azért nem egész számok, mert minden kémiai elem [[Izotóp|izotópokizotóp]]ok [[Oldat|elegye]], s a relatív atomtömegek kiszámításánál az adott elemek izotópjainak előfordulási gyakoriságát is figyelembe vették. A molekulák is izotóp elemeket tartalmaznak, ezért a vegyületek relatív moláris tömegei sem egész számok.

Pl. a legegyszerűbb atom a [[hidrogén]]atom relatív atomtömege megközelítőleg 1, pontosan 1,00794, mert a természetben a hidrogén [[Izotóp|izotópokizotóp]]ok [[Oldat|elegye]] található, azaz kis koncentrációban [[deutérium]] és [[trícium]] is előfordul.

Az összetett anyagi rendszerek számos tulajdonsága függ az anyagmennyiségtől és a benne lévő [[Komponens|komponensekkomponens]]ek moláris tömegétől. Mivel a moláris tömeg [[Intenzív mennyiség|intenzív fizikai mennyiség]], a két-, vagy a többkomponensű rendszerekben a moláris tömeg kiszámítása nem additív módon, hanem a [[Koncentráció|móltörtekkel]] való súlyozással történik.

Hasonlóan számítható más többkomponensű rendszer átlagos moláris tömege is. Pl. a [[Polimer|polimerekpolimer]]ek különböző lánchosszúságú [[Molekula|molekulákból]] állnak, a [[polimerizáció]] mértékétől függően. Ennek jellemzésére is – többek között – az átlagos moláris tömeget használják.

[[esfi:Masa molarMoolimassa]]