„Fekély” változatai közötti eltérés

3 791 bájt törölve ,  13 évvel ezelőtt
gyomorfekély önálló szócikkbe
aNincs szerkesztési összefoglaló
(gyomorfekély önálló szócikkbe)
A fekély mélyre terjedése érkimaródást, vérzést, vagy az üreges belső szervek (gyomorban, belekben) esetében, átfúródást okozhat. Idült esetekben rákos átalakulás is előfordul, ezért gyógyításuk elsőrendűen fontos.
 
==Lásd Gyomorfekély még==
*[[gyomorfekély]]
Akaratunktól független, a vegetatív idegrendszer egyensúlyi zavarainak következménye - kerek szövethiány ''(ulkusz peptikum).'' Leggyakrabban a gyomor kisgörbületén, ''(ulkusz ventrikuli)'' vagy a nyombél kezdeti szakaszán (ulkusz duodeni) alakul ki. A gyomorfekély létrejöttében jelentős szerepet játszik a szabadsósav-termelés (''gyomorsav''), amely a nyálkahártya önemésztését okozza akkor, ha [[idegrendszeri]] elváltozás miatt érvényesülhet a szabadsósav szövetkárosító hatása.
=== Előfordulása ===
[[Kép:Illu stomach.jpg|right|frame|A gyomor részeit ábrázoló rajz.]]
A fekély minden életkorban előfordul, de a leggyakoribb 20-50. életév között, és kétszer annyi férfi szenved fekélybetegségben, mint nő.
 
=== Tünetei ===
Jellegzetes tünete a sajgó gyomortáji fájdalom, amely reggel éhomra, vagy étkezés után néhány órával jelentkezik, és néhány korty folyadék, vagy kis mennyiségű étel elfogyasztására megszűnik. A gyomorfekélyes betegek az étkezést követően 15-20 perc elteltével, mig a nyombélfekélyesek 1-2 óra mulva éreznek intenzív fájdalmat. Ezek a fájdalmak időszakosak, főleg tavasszal és ősszel jelentkeznek.
 
=== Szövődmények ===
A fekélybetegség szövődményei lehetnek a vérzés, átfúródás, és a gyomorkapu-szűkület. Az ulkuszos vérzés rendszerint szédüléssel és ájulással kezdődhet és a gyomorba került vér nagy részét a beteg kihányja. A bélrendszerbe jutó vér viszont megemésztődik, ettől lesz a széklet szurokfekete. kisebb mennyiségű vérzés a székletben szabad szemmel nem látható, de laboratóriumi vizsgálattal kimutatható.
Az átfúródás (perforáció), hirtelen keletkező erős fájdalommal jár együtt. A gyomorkapu-szűkületnél több napon át, nagy mennyiségű hányadékot ürít a beteg, amely tartalmazhat napokkal előbb elfogyasztott ételt is.
 
=== Gyógykezelése ===
 
 
 
 
 
A [[gyomorműtét]]et (''gasztrektómiát'') alkalmazzák rák kezelésére, a gyomorfal átlyukadása és [[súlyos gyomorfekély]] esetén. A feltáró műtétet ma már ritkábban alkalmazzák, mivel a gyomorfekélyt inkább endoszkópos módszerrel vagy a [[Helicobacter pylori]] ellen ható [[antiobiotikum]]mal kezelik.
 
A patkóbélben létrejövő fekélyek néha szükségessé teszik a gyomor alsó részének (gyomorzár – [[pylorus]]) és a vékonybél felső részének (patkóbél – [[duodenum]]) eltávolítását. Amennyiben a patkóbélből megfelelő darab maradhat meg, akkor a [[Billroth I]] eljárást hajtják végre, mely során a gyomor megmaradó részét újra összekapcsolják a patkóbéllel, az [[epevezeték]] és a [[hasnyálmirigy]] kivezető csatornájának belépése előtt. Ha a gyomrot nem lehet a patkóbéllel újra összekapcsolni, akkor a [[Billroth II]] eljárást alkalmazzák, melynek során a patkóbél megmaradt részét lezárják, és a vékonybél legközelebb található részén, az éhbélen ([[jejunum]]) lyukat vágnak és a gyomrot ehhez a lyukhoz kapcsolják.
Mivel a gyomorzár feladata a táplálék aprózása és fokozatos adagolás a [[vékonybél]]be, ezért eltávolítása a táplálék gyorsabb vékonybélbe történő átjutását eredményezheti, ami [[Dumping-szindróma|Dumping-szindrómához]] vezethet.
 
Régebben a gyomorfekély miatt végrehajtott gasztrektómiák során gyakran alkalmazták a [[vagotómia|vagotómiát]] is, melynek során a gyomor zsigeri idegét (vagus) keresztülvágták, így csökkentve a gyomorsavtermelést. Manapság ezt műtéti beavatkozás nélkül oldják meg, [[protonpumpagátló|protonpumpagátlók]] segítségével.
 
 
 
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.medichelp.hu/helicobacter.htm Medichelp.hu ]
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
[[Kategória:Orvostudomány]]