„Erdélyi Római Katolikus Státus” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a „Romániai magyar kisebbség” kategória gyors hozzáadása (a HotCatet használva) |
a Robot dolgozik: Kalapos betűk lecserélése (ôõû) |
||
42. sor:
A [[Szentszék]] 1895-ben tudomásul vette az Erdélyi Római Katolikus Státust, és a Congregatio Concilii 1904-ben jóváhagyta működését.
1918-ban Erdély Romániával való egyesítése után az erdélyi Kormányzótanács ''(Consiliul Dirigent)'' hatósági engedélyezéshez kötötte az egyházi gyülekezéseket; a stáusgyűlés összehívását megtiltották. Noha az 1919-ben aláírt párizsi kisebbségi szerződés biztosította a vallásszabadságot Romániában, és az 1923-as román alkotmány 137-es cikkelye garantálta az egyházak jogait, az ortodox egyház az alkotmány 22-es cikkelye alapján kiváltságos helyzetet élvezett. Amikor a román állam kisajátította a Státus kezelésében levő vagyon nagy részét<ref>Az Erdélyi Római Katolikus Státus által kezelt alapok 11 717 hold mezőgazdasági birtokából kisajátítottak 11 138 holdat, 14 820 hold
1927-ben a román kormány és a Szentszék közötti konkordátum kedvezőtlen helyzetet teremtett az erdélyi katolikusok számára az egyházmegyék határainak átrendezésével illetve egyes templomok átadásával. A vallásügyi miniszter felkérésére Onisifor Ghibu elnökletével bizottság alakult a Státus ügyeinek kivizsgálására; a bizottság az szervezet megszüntetését és vagyonának elkobzását javasolta.<ref>[[Bitay Árpád]], a státus akkori igazgatótanácsának tanügyi szakreferense cikksorozatot írt Ghibu fejtegetései ellen az ''Erdélyi Tudósító'' 1932–1933. évi számaiban.</ref>
| |||