„Axiomatikus-deduktív módszer” változatai közötti eltérés

(A <math>\vdash</math> jelről lásd bővebben: [[Fogalomírás]].)

* '''Levezetési szabályok''': Hogy pontosan milyen lépések megengedettek egy levezetés során az függ magától az elmélettől. A levezetési szabályok rendszereit [[Gentzen]] osztályozta. Az úgy nevezett [[természetes levezetés]]i rendszerek egyike a ''klasszikus logika levezetési rendszere'', melyet a bizonyítások során a leggyakrabban alkalmaznak. Például a [[modus ponens]] szabálya szerint, ha <math>A\,</math> és <math>B\,</math>, mondatok és <math>\Gamma\,</math> valamely mondathalmaz, továbbá <math>\Gamma\,</math>-ból levezethető <math>A\,</math> és a <math>'\mbox{Ha }A\,\mbox{, akkor }B\,'</math> mondat, akkor <math>\Gamma\,</math>-ból levezethető <math>B\,</math>. A szabályt jelekben így írjuk:

 

<center>

<tr>

</tr>

<tr>

</tr>

<tr>

</tr>

<tr>

</tr>

</table>

 

Amennyiben nem az a célunk, hogy egy adott elméletet axiomatikus módon tárgyaljunk, hanem hogy az axiomatikus elméletek általános tulajdonságait vizsgáljuk, akkor már elengedhetetlen, hogy formális elméleteket feltételezzünk. Ilyen vizsgálatokat a [[bizonyításelmélet]], a [[metamatematika]] és a [[modellelmélet]] végez.

 

[[Kategória:Filozófia]]