„Ptolemaiosz világtérképe” változatai közötti eltérés

[[Kép:PtolemyWorldMap.jpg|thumb|300px|[[Ptolemaiosz Klaudiosz]] világtérképe, rekonstrukció ''Geographia'' című könyve (kb. [[150]]) alapján, ahol „Sinae” ([[Kína]]) a szélső jobboldali részen látható, a túlméretezett „Taprobane” ([[Srí Lanka]] szigete mögött,) és a „Aurea Chersonesus” (Dél-Ázsiai félsziget.).]][[Kép:PtomelyAsiaDetail.jpg|thumb|300px| Kelet-Ázsia és Dél-kelet-Ázsia a ptolemaioszi világtérképen.[[Gangesz]]i öböl ([[Bay of Bengal]]) balra, Dél-Kelet-Ázsiai félsziget középen, [[Dél-Kínai tenger]] jobbra, „Sinae”-val (Kínával).]]

'''Ptolemaiosz világtérképe''' az ókorban ismert világ térképe, melyet a [[Ptolemaiosz Klaudiosz]] fennmaradt könyve, a ''Geographia'' alapján állítottak össze. A könyv valamikor [[150]] körül keletkezett. Bár az eredeti térkép soha nem került elő, a ''Geographia'' részletes leírást tartalmaz az addig feltérképezett területekről, az „Óvilágról”, így a könyv leírásait követve újra lehetett a térképet szerkeszteni. Az eredeti kézirat körülbelül [[1300]]-ban került elő. A kézirat legfontosabb hozzájárulása a kartográfiához az égi jelek alapján való hosszúsági és szélességi koordináták bevezetése. Amikor a ''Geographiát'' görögből latinra fordították és a tizenötödik század elején bevezették Nyugat-Európában, a globális koordináták használata forradalmasította az addigi európai térképészetet, ugyanakkor számos tudományos felfedezés alapjául is szolgált.