„A szofista” változatai közötti eltérés

[[Image:Head Platon Glyptothek Munich 548.jpg|thumb|right|220px|Platón egyik szobrának római másolata. Az eredetit a filozófus halála után (i.e 348) az általa alapított iskolában az Akadémián állították ki.]]

'''A szofista''' ([[Ógörög nyelv|ógörögül]]: Σοφιστής) című dialógus [[Platón]] kései filozófiájának kulcsműve, melyben a korábbi dialógusok [[Szofizmus|szofisták]] elleni polémiáit folytatja.<ref>''A szofista'' pontos keletkezési dátumát nem ismerjük. Ugyanakkor a dialógusból kiderül, hogy a ''Szofisa'' cselekménye a ''Theaitétosz'' dialógusban bemutatott beszélgetés másnapján történt. A Theaithétoszról tudjuk, hogy [[i. e. 369]] (korinthoszi ütközet) után keletkezett, ezért a ''Szofista'' ennél későbbi kell, hogy legyen. (Ld. még Guthire: A History of Greek Philosophy, 1978, 68. o)</ref> A szofisztika természetének vizsgálata során olyan problémák is vizsgálat tárgyai lesznek mint lehetséges-e egyáltalán látszat, hamis beszéd és hamis vélemény. A dialógus középpontjában a nem-lét és a lét problematikája áll. Ebben a műben találkozhatunk először a [[metafizika]]i kutatásban alkalmazott rendszeres nyelvi elemzés módszerével. A dialógus szerkezete világos és logikus, de nem egyszerű.