„Krasznamihályfalva” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
18. sor:
==Története==
'''Krasznamihályfalva''' nevét az oklevelek [[1380]]-ban említették először '''Mihályfalva, Myhalfalwa néven.
[[1410]]-ben Középszolnok megyéhez tartozott és a [[Kusalyi Jakcs család|Kusalyi Jakcsok]] birtoka volt.
[[1489]] előtt Mihályfalvi György birtokának írták, [[Mátyás király]] ekkor iktattatta be a kolozsmonostori konvent által Mihályfalvi György Katalin nevű leányát Bőnyei Jánosnét itteni birtokába.
[[1555]]-ben Csire (Chyre) Hedvig, [[Csaholyi család|Csaholyi Péter]] özvegyének és leánytestvérének birtoka volt.
[[1558]]-ban Somlyai [[Báthory Zsigmond]] erdélyi vajda Eörményesi János és Szepedi Kata Anna leányának Köbölkuthi Jánosnénak nemesi kúriűval együtt birtokrészt adományozott.
[[1676]]-ban Perecseni Nagy Andrásnak is volt itt birtoka.
[[1705]]-ben Pap Zsigmondot és Lászlót írták itt birtokosnak.
[[1805]]-ös összeíráskor adómentes nemesek itt Szentkirályi Miklós, Virág János, Farkas Sándor, Balogh Péter, Szebeni Zsigmond, Récsei József, Balogh Pál, Balogh Imre.
[[1847-ben 1o25 lakosából 11 római katolikus, 156 görög katolikus, 849 református, 9 izraelita.
[[1890]]-ben 771 lakosa volt, ebből 667 magyar, 1 tót, 103 oláh, melyből római katolikus 34, görög katolikus 43, evangélikus 1, református 564, izraelita 9.
A [[Trianoni békeszerződés]] előtt Krasznamihályfalva [[Szilágy vármegye]] tasnádi járásához tartozott.
==Nevezetességek==
| |||