„Szemiramisz” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→A monda: kiegészítés |
→A monda: kiegészítés és átdolgozás |
||
6. sor:
A legenda szerint [[Askalon]] város főistennője, [[Derkétó]], akit félig hal alakjában tiszteltek, volt Szemiramisz anyja. Az irigy [[Aphrodite]] istennő varázslatára Derkétó vad szerelembe esett egy szép szíriai ifjúval, aki áldozni jött Derkétó tavához. Leányuk - vagyis Szemiramisz - megszületése után Derkétó mély depresszióba esett, megölte gyermeke apját, a kisleányt egy köves, sivatagos helyre kitette, s ő pedig a tóba vetette magát, ahol sellővé változott. (Vagyis alsóteste haluszonnyá alakult.) A félig isten gyermeket Aphrodité szent állatai, a galambok szárnyukkal betakarták, hogy megmelegítsék és csőrükben tejet, majd sajtot hoztak neki táplálékul. A pásztorok elcsodálkoztak, hogy a galambok lopják a sajtjukat, követték a madarakat és így találták meg a szép gyermeket. Majd a király gyermektelen főpásztorához, Simmashoz vitték, aki a galambok miatt a Szemiramisz nevet adta neki és felnevelte. A szírek emiatt a galambokat istenként tisztelik.
Mikor Szemiramisz felnőtt, [[Ninosz király]] egyik főembere, Onnész beleszeretett és feleségül vette. Ktésziosz szerint Menon, Ninosz király szíriai helytartója figyelt fel az eladósorban lévő Szemiramiszra, amikor a királyi nyájakat ellenőrizte. Feleségül vette és magával vitte a fővárosba, ahol Szemiramisz két gyermeket, Hyapates-t és Hydaspes-t szülte neki. Szemiramisz nemcsak rendkivüli módon szép volt, hanem okos is, akinek a tanácsait a férje mindenben követte. Amikor Menon [[Baktria]] városának ostromában vett részt, s a város már hosszú ideje ellenállt, mivel különösen jól megerősítették, erősen vágyódott a felesége után és magához hívta.Szemiramisz engedelmeskedett és egy olyan ruhában utazott Baktriába, ami megvédte a bőrét a napsütéstől is és nem lehetett felismerni, hogy a ruha férfit vagy nőt rejt, s ugyanakkor lehetővé tette a fiatal vándornak a szabad mozgást. A médek és a perzsák később átvették ezt a viseletet. Szemiramisz még a Baktriába érkezése előtt megtudta, hogy a város csak a könnyen megközelíthető helyeken van megerősítve, ezért ügyes hadicselt javasolt, maga köré gyüjtött gyakorlott hegymászókat és egy meredek szurdokon keresztül az asszírok benyomultak a városba, s erre a védők feladták a küzdelmet. Az öregedő király, Ninosz beleszeretett Szemiramiszba és saját lánya kezét kínálta a férjnek, ha elválik a feleségétől. Amikor Menon ezt visszautasította, a király megfenyegette, hogy megvakíttatja, s erre Menon felakasztotta magát. Ninosz pedig az özvegyet feleségül vette és királynévá tette. A király röviddel azután, hogy Szemiramisz egy fiút, (Ninias-t), szült neki, meghalt. A királyné a főváros fellegvárában egy temetődombba temettette a királyt, ami 1,6 km magas és 1,8 km széles és ma is látható, annak ellenére, hogy a médek a várost lerombolták. Azután Szemiramisz a férje dicsőségére, hogy a korábbiakon túltegyen, felépítette [[Babilon]]t. Diodorosz részletese leírja Babilon falait és a város újjáépítését, mint a világ hét csodájának egyikét. Ez azonban Ktésziasz saját véleménye, akinek adataira Diodorosz itt támaszkodott.
A város felépítése után Szemiramisz a médek ellen vonult. Seregével, jól felmálházott teherhordó állatokkal átkelt a Bagistan hegységen. Médeában alapította Chauon városát a mesés kertekkel. Itt a legszebb katonákból válogatott magának szeretőket, akik eltűntek, miután megunta őket. Utat építtetett [[Ekbatana|Ekbatanába]], ahol egy további palotát emelt. Hadjáratokat vezetett Perzsiába, egész Ázsiába, Egyiptomba, részben Líbiába és Indiába. Éjszakai szállása részére mesterséges magaslatokat emeltetett, melyek mint "Szemiramisz építményei" ismertek. Zeus Amon jóslatát követve lemondott a trónról, amikor a fia, Ninias megkísérelte egy eunuchhal megöletni, és a legenda szerint ekkor [[galamb]]bá változott és az égbe szállt, ahol istennővé vált.
==A valóság==
| |||