„Oreszt Adamovics Kiprenszkij” változatai közötti eltérés

a
(Új cikk)
 
 
==Élete és művészete==
A [[Szentpétervár|pétervár]]i kormányzóság [[oranienbaum]]i járásában, egy Koporje falu melletti birtokon született. Az anyakönyvbe egy jobbágylány házasságon kí¬vülikívüli fiaként jegyezték be, apja valójában a birtok földes¬úraföldesúra volt. Felvett családi neve a falu nevéből származik. Hat éves korában beadták a Művészeti Akadé¬miaAkadémia nevelőintézetébe, ahonnan közel tíz évvel később mint tehetséges tanulót felvették a történeti festészeti osztály¬baosztályba. Az akadémiát [[1803]]-ban fejezte be.
 
===Pályakezdés===
Első sikerét [[1805]]-ben ''Dmitrij Donszkoj legyőzi Mamajt'' című történeti tárgyú festményével aratta, melyet aranyéremmel tüntettek ki. Már pályája kezdetén mesterségbeli tudásról, az érzelmek mély megértéséről tanúskodik nevelőapját ábrázoló festménye, ''Adam Svalbe arcképe'' ([[1804]]). A képet jóval elkészülte után, [[1830]]-ban a [[nápoly]]i képzőművészeti kiállításon is bemu¬tattákbemutatták, és az osztatlan sikert aratott. Korai alkotásaihoz tartozik első ''Önarckép''e ([[1808]]) és több más portré, így barátja, A. R.Tomilov műgyűjtőről készített néhány vászna is.
 
[[1809]]-ben Szentpétervárról [[Moszkva|Moszkvába]] küldték, hogy segítsen a [[Vörös tér]]re tervezett ''Minyin és Pozsarszkij emlékmű'' elkészítésében. Az itteni pezsgő művészeti élet légköre, a [[Napóleoni háborúk|napóleoni háborús évek]] hangulata nagy hatást gyakorolt rá. F. V. Rosztopcsin magánképtárában neves nyugati festők képeit tanulmányozhatta, szalonjában pedig megismerkedett a kor neves íróival, költőivel, köztük Batyuskovval, Vjazemszkijjel és Zsu¬kovszkijjalZsukovszkijjal. Szinte megszállottan dolgozott. Je. P. Rosz¬topcsinárólRosztopcsináról (1809), Je. V. Davidovról (1809), A. A. Cselisevről (1811) készített vásznai a moszkvai korszak legjobb alkotásai közé tartoznak.
 
[[1812]] márciusában visszautazott Szentpétervárra. A franciák elleni honvédő háború sok résztvevőjét grafikai portrésorozatban örökítette meg. Ebben az időszakban készült leghíresebb festményei között van ''D. N. Hvosztova portréja'' (1814), valamint a kor több híres költője, így K. N. Batyuskov (1815), V. A. Zsukovszkij (1816) és az állatmesék híres költője, I. A. Krilov arcképe is.