„Johann Bernhard Fischer von Erlach” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Robot: következő hozzáadása: sk:Johann Bernhard Fischer von Erlach |
a kozmetikai javítások |
||
1. sor:
'''Johann Bernhard Fischer von Erlach''' ([[Graz]], [[1656]]. [[július 20]]. – [[Bécs]], [[1723]]. [[április 5]].) osztrák barokk építész.
[[Kép:
{{commons|Category:Johann Bernhard Fischer von Erlach}}
10. sor:
Hazatérése után első jelentős megbízása [[II. Ferdinánd]] grazi mauzóleuma belső kialakításának és stukkódíszének megtervezése volt 1687-ben. 1688-ban [[Bécs]]be költözött, ahol terveket készített a Grabenen álló Szentháromság- ([[pestis]]-)szoborhoz (szobrász: Paul Strudel). Ugyanebben az évben egy utópisztikus ideáltervet készített a schönbrunni kastély kiépítéséhez, mellyel – bár a terv csak jóval redukáltabb formában valósult meg – sikerült felhívni magára [[I. Lipót]] császár figyelmét, s ezzel megalapozta későbbi karrierjét. A császár 1689-ben kinevezte fia, az ifjú trónörökös József építészet- és rajztanárává, majd 1696-ban nemesi rangra emelte, ettől kezdve viselte a von Erlach nevet.
Első jelentős munkája az Althann család Vranov nad Dyjí-i (Csehország) kastélyához épített, ovális alaprajzú Ősök terme (Ahnensaal) (1688/89). 1690-ben, [[I. József]] római királlyá koronázása alkalmából 2 (ideiglenes) diadalkaput tervezett a király bécsi bevonulásához. 1692-ben terveket készített a bécsi Strattmann-Batthyány-palotához, valamint a [[mariazell]]i zarándoktemplom főoltárához. 1693-ban Johann Ernst Graf Thun salzburgi érsek szolgálatába állt, s több templomot is tervezett [[Salzburg]]ban, közülük a legjelentősebb a Kollegienkirche (1696). [[1696]]-ban az ő tervei szerint épült [[
1704-ben [[Porosz Királyság|Poroszország]]ba és Hollandiába, majd Angliába utazott, ahol a klasszikus, palladianus villákat tanulmányozta. Ebben az időben kezdte el összeállítani ''Entwurff einer Historischen Architectur'' című, metszetekkel illusztrált művét, melyben az építészet történetéről ad átfogó képet. (Bécs, [[1721]])
| |||