„Czibak Imre” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
5. sor:
Czibak Imre tekintélyét nem csak váradi püspöki mivolta, hanem az is növelte, hogy jelentős várak és az ezekkel együtt járó elég nagy létszámú erők voltak a kezén. [[1533]]-ban Ferdinánd király egyezkedni kezdett a török portával abból a célból, hogy Szapolyait a szultáni udvarnál sikerüljön kedvezőtlen színben feltüntetnie. Ennek ellensúlyozására János király Grittit [[Isztambul]]ba küldte. Gritti távollétét kihasználva Czibak Imre nyíltan szervezkedni kezdett a kormányzó ellen. A szervezkedés hírére Gritti mintegy négyezer fős seregével váratlanul megjelent Erdélyben, ahol magához rendelte a nemeseket. Czibak természetesen nem engedelmeskedett, ezért Gritti seregei váratlanul rárontottak a táborára, foglyul ejtették és azonnal lefejezték.
Czibak Imre kegyetlen meggyilkolása és holttestének megcsonkítása miatt [[Magyar belháború (1526–38)|nyílt nemesi ellenállás]] robbant ki Gritti ellen, akinek serege kevésnek bizonyult a felkelők hadaival szemben, ezért aztán [[Medgyes]] várába volt kénytelen menekülni. János király a számára leginkább biztonságosnak számító Váradról figyelte az eseményeket, de vagy tehetetlenségében, vagy azért, mert meg akart szabadulni túl nagy hatalomra szert tett kegyencétől, nem avatkozott az eseményekbe. Ugyanakkor nem szolgáltatott igazságot Czibak Imrének sem, aki pedig a múltban oly sok szolgálatot tett neki, hiszen megölése miatt a király senkit nem ítéltetett el. Gritti pedig végül alulmaradt a nemesi felkelőkkel szemben, ellenfelei kezére került, akik azon nyomban kivégezték. Ezzel ismét teljessé vált az országban az anarchia.
| |||