41 688
szerkesztés
(fogalmi zavar) |
a (példa új szakaszba) |
||
A szintézisindex azt méri, hogy átlagosan hány szóelemből (morfémából) épülnek fel a szavak az adott nyelvben. Ez az inkorporáló nyelvekben nagy: például az egyik eszkimó nyelvé 3,72. <!--Hogy melyik, arról nincs szó A nyelv enciklopédiájában. -->▼
Példa: az indián [[oneida nyelv|oneida]] ''„gnaglaslizaks”'' „szó” jelentése: „Keresek egy falut”. Példák inkorporáló nyelvekre: több amerikai indián nyelv (oneida), [[Szibéria]] egyes régi nyelvei, [[eszkimó nyelvek]] (pl. [[szirenyiki eszkimó]], [[grönlandi nyelv|grönlandi eszkimó]]), de a legtöbb formális nyelv is közel áll az inkorporáló típushoz).▼
A poliszintetikus nyelveket gyakran összetévesztik az inkorporáló nyelvekkel. Az inkorporáció az a nyelvi jelenség, amikor több szó vagy szóelem összetételével az egyes elemek elvesztik önállóságukat, és mást jelentenek együtt, mint jelentéseik összege <!--Tudja valaki ezt jobban mondani?--> A poliszintetikus nyelvek nem mind ugyanazok, mint az inkorporálók, és megfordítva.▼
==Példa==
▲
<!--
A magyar nyelv is tud hasonló jelenségeket:
-- Ez nem jó példa, mert nincs benne állítmány, így nem teljes mondat, másrészt félrevezető, mert a szófajváltás és a grammatikalizáció sokkal sajátosabb jellemzője. -->
▲A szintézisindex azt méri, hogy átlagosan hány szóelemből (morfémából) épülnek fel a szavak az adott nyelvben. Ez az inkorporáló nyelvekben nagy: például az egyik eszkimó nyelvé 3,72. <!--Hogy melyik, arról nincs szó A nyelv enciklopédiájában. -->
▲A poliszintetikus nyelveket gyakran összetévesztik az inkorporáló nyelvekkel. Az inkorporáció az a nyelvi jelenség, amikor több szó vagy szóelem összetételével az egyes elemek elvesztik önállóságukat, és mást jelentenek együtt, mint jelentéseik összege <!--Tudja valaki ezt jobban mondani?-->
[[Kategória:Nyelvtipológia]]
|