„Poliszintetikus nyelv” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Példa: csukcsi |
→Példák: klasszikus ainu |
||
6. sor:
==Példák==
Az indián [[oneida nyelv|oneida]] ''„gnaglaslizaks”'' „szó” jelentése: „Keresek egy falut”.
A csukcsi poliszintetikus, inkorporáló és ragozó nyelv.▼
:Təmeyŋəlevtpəγtərkən.
:{{IPA|''t-ə-meyŋ-ə-levt-pəγt-ə-rkən
:1.<small>[[Grammatical number#Types of number|SG]]</small>.<small>[[Subject (grammar)|SUBJ]]</small>-great-head-hurt-<small>[[Present tense|PRES]]</small>.1
:'Tüzesen fáj a fejem.'
Ebben a mondatban 5:1 a szinztézisindex, és 3 inkorporáció van.
A klasszikus ainu poliszintetikus, inkorporáló és ragozó nyelvből:
{| border="0" cellspacing="1" cellpadding="0"
|-
| colspan="2"| Usaopuspe aejajkotujmasiramsujpa.
|-
| ''usa-opuspe''
| ''a-e-jaj-ko-tujma-si-ram-suj-pa''
|-
| various-rumors
| 1-<small>[[Applicative voice|APL]]</small>-<small>[[Reflexive verb|REFL]]</small>-far-<small>REFL</small>-heart-sway-<small>[[Grammatical aspect|ITER]]</small>
|-
| colspan="2"| 'I keep swaying my heart afar and toward myself over various rumors.' <small>(i.e., I wonder about various rumors.)</small>
|-
| <cite>(Shibatani 1990: 72)</cite>
|}
<!--
17 ⟶ 36 sor:
pl.: „pezsgőzhetnékem (van)” (I feel like having a glass of champagne)
-- Ez nem jó példa, mert nincs benne állítmány, így nem teljes mondat, másrészt félrevezető, mert a szófajváltás és a grammatikalizáció sokkal sajátosabb jellemzője. -->
Példák inkorporáló nyelvekre: több amerikai indián nyelv (oneida), [[Szibéria]] egyes régi nyelvei, [[eszkimó nyelvek]] (pl. [[szirenyiki eszkimó]], [[grönlandi nyelv|grönlandi eszkimó]]), de a legtöbb formális nyelv is közel áll az inkorporáló típushoz).
| |||